Borostyánkőbe zárt gyíkok 99 millió éves kövületét azonosították amerikai tudósok

A fosszíliákat leíró amerikai kutatók szerint a kövületek olyan jó állapotban maradtak fent, hogy a bőrpikkelyek, egyikük nyelvének hegye és a parányi karmok is jól láthatók - olvasható a Science Advances című tudományos lap friss számában közölt tanulmányban.    Az ősi gyíkok a mai Mianmar területén éltek a középső kréta földtörténeti időszakában, két kövület a mai kaméleonok és gekkók hajdani rokonáé, másoknak már nincs mai megfelelője.    Edward Stanley, a floridai Természettudományi Múzeum tudósa, a tanulmány egyik szerzője szerint az egyik kövület a "szabványos" gyíkforma és a kaméleonok között átmenetet képviseli.    "Ez a hiányzó láncszem durván 80 millió évvel idősebb az eddig ismert legrégibb kaméleonkövületnél. A borostyánba zárt maradvány azt mutatja, hogy a kaméleon villámgyors, hosszú nyelve igen régi jellemzője a faj felmenőinek, a faágakba kapaszkodó lábak azonban később alakultak ki" - magyarázta Stanley.    A kőbe zárt leleteket több évtizede találták meg egy bányában, majd magángyűjtőkhöz kerültek, végül amerikai múzeumok vásárolták meg őket. Tudományos leírásukat a frissen megjelent tanulmány szerzői készítették el elsőként.    A lágy szövetek és a belső szervek a csontokkal együtt évmilliókon át is fennmaradhatnak borostyánkőbe zárva. "A kövületek az állatok külsejének olyan részleteit őrizték meg, amivel igen ritkán találkozunk. Kitűnően látszik, hogy nézhettek ki ezek a hüllők, amikor még éltek" - mutatott rá Juan Diego Daza, a texasi Sam Houston Állami Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.