Az őszi búza gyomirtása

A gyomnövények jelentős kárt okozhatnak az őszi búzában. Egyrészt a növénytől elvonják a tápanyagot és a vizet, másrészt később megnehezítik a betakarítást és a terményt is szennyezik. Nem beszélve arról, hogy egyes gyomok magjai mérgezőek, melyek a takarmányba kerülve az állatoknál különböző betegségeket idézhetnek elő.

A gabonaféléknél is fontos, hogy a vetőmaggal együtt lehetőleg ne kerüljön gyommag a talajba. A gyomirtás hatékonyságának növelése érdekében felvételezéssel kell a tábla gyomösszetételéről és a gyomosodás mértékéről meggyőződni. Az első felvételezéssel az áttelelt gyomok mennyiségét és fajösszetételét vizsgáljuk meg még a gabona fejlődésének megindulása előtt. A második felvételezést a kétszikű gyomok tömeges kelésekor (áprilisban) kell elvégezni. Ennek célja a hagyományos, hormonbázisú herbicidekre rezisztens fajok gyakoriságának megállapítása. A harmadik felvételezés a szárbaindulás időszakában történik, melynek célja elsősorban a vadzab illetve a galaj egyedsűrűségének megállapítása.

A gyomok összetételét és gyakoriságát a korábban alkalmazott gyomirtószerek illetve az elővetemény is jelentős mértékben befolyásolják. A gyomok faji összetétele a búzavetésekben jelentős változásokon ment keresztül az utóbbi évtizedekben. A gyomfelvételezések alapján az ebszikfű (Matricaria inodora) és a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) jelentős mértékű előretörését lehet megfigyelni csakúgy, mint az árvakelésű napraforgó (Helianthus annuus) és a vadzab (Avena fatua) esetében.

Az őszi búza vetésekben az egynyáriak közül a T1-T2 életformába tartozó gyomok szaporodhatnak fel. Ezek közül hagyományos hormonhatású készítményekkel nem mindig megfelelő hatásfokkal irthatók az árvacsalán fajok, pásztortáska, tyúkhúr, veronika fajok, ragadós galaj, vetési boglárka, gólyaorr fajok, mezei árvácska és a zsombor fajok, melyek elsősorban csapadékos őszi időjárás esetén és korai vetés esetén nagy felületen jelenhetnek meg a vetésekben. Amennyiben erős fertőzöttség mutatkozik a felsorolt gyomok közül, a hormonbázisú készítményeket más típusú herbicid hatóanyaggal ki kell egészíteni vagy más típusú (pl.: szulfonil-urea) hatóanyagot kell alkalmazni. A felsorolt gyomfajok közül jelentős mértékű károsítást leggyakrabban a ragadós galaj okoz. Az ellene való védekezés sok esetben meghatározó.

Az áttelelő gyomok mellett tavasszal jelenhetnek meg a nyár eleji egyéves gyomok, melyek a betakarítás időszakára jelentős gyomborítást érhetnek el. A parlagfű , ugari szulákpohánka, keserűfű fajok és a tarló tisztesfű mutathat nagyobb felületi borítást. Ebből az életforma csoportból kiemelkedik a vadzab (Avena fatua), mely már alacsony egyedszámnál is jelentős terméskiesést okozhat. Az évelő kétszikű gyomok közül a mezei acat (Cirsium arvense) és a folyondár szulák (Convulvulus arvensis) okozhat jelentősebb problémát. A mezei acat jelentőségét növeli, hogy a hormonbázisú – és egyes szulfonil-urea – készítmények alkalmazása esetén többször is megfigyeltek hatékonyság-csökkenést, ami a hatóanyaggal szembeni rezisztencia kialakulásának jele. Az évelő egyszikű gyomnövények közül a nád (Phragmites australis) terjedésével is számolni kell, az ellene való védekezés nehéz.

A vegyszeres gyomirtás őszi búzában több alkalommal is kivitelezhető. Preemergens kezelésre csak ritkán kerül sor, elsősorban akkor, ha a tavaszi gyomirtás kivitelezhetősége nem megfelelő. Ebben az esetben elsősorban az őszszel kelő két- és néhány egyszikű ellen védekezhetünk izoproturon, klórszulfuron, pendimetalin, triaszulfuron hatóanyagú készítményekkel. Csapadékos, enyhe ősz esetén ún. korai posztemergens gyomirtást (klórszulfuron, klórszulfuron + flupirszulfuron-metil hatóanyagok) alkalmazhatunk az áttelelő kétszikűek (T1-T2) ellen. Tavasszal a bokrosodás időszakában alkalmazhatunk leggyakrabban vegyszeres gyomirtást. A hormonhatású készítmények (dikamba, 2,4-D, MCPA, mecoprop-P, diklórprop-P, fluoroxipir) kijuttatására a bokrosodás fenofázisa alkalmas, szárbaindulás kezdetekor történő alkalmazás esetén a tenyészőcsúcs károsodhat. Egyes hatóanyagok rugalmasabb kijuttatást tesznek lehetővé, így a gyomirtás időszaka a zászlóslevél megjelenésének időszakáig is elhúzódhat. (Agzat)