Az „ételek kiszélesítése”?

Az egyik levelező ezt írja egy vendéglő dolgozóiról szólva: „...figyelmüket az ételek kiszélesítésére fogják fordítani.” Vannak olyan ételek, amelyeket ki lehet szélesíteni; például a hússzeleteket, ha húsverővel jól kiverik őket, hogy nagyobbnak látsszanak; de ez nemkívánatos művelet. S nyilván nem is erre gondolt a levelező, hanem arra, hogy a megrendelhető ételfajták számát fogják szaporítani. De akkor ezt így kellett volna megfogalmazni: „....figyelmüket az ételek választékának bővítésére fogják fordítani.” Igen, a magyar bővíti a választékot, nem kiszélesíti. A szlovák rozšíriť, rozširovať igéknek megfelelőik a szerkesztettség szempontjából őket tükröző szélesít, kiszélesít igék is, de ezek használati köre egyrészt egy kicsit szűkebb, mint az említett szlovák igéké, másrészt stilisztikai kérdés, mit szélesíthetünk és mit bővíthetünk a magyarban. Az utat szélesíthetjük, a ruhát – ha szűk – bővíthetjük; a tudásunkat szélesíthetjük is, bővíthetjük is; a mondatot mondatrészekkel csak bővíthetjük. A választékot is bővíteni szokás, nem szélesíteni, hiszen ha jelzővel látjuk el a választék főnevet, nem széles, hanem bő, nagy, gazdag választékról szoktunk beszélni.

Jakab István: Nyelvi vétségek és kétségek, Madách, 1987