Panoráma

Az első magyar képviselőnő, aki elsőrangúan kapált

Az első világháborún, a Tanácsköztársaságon már túl, de Trianonon még innen, 1920. január 25–26-án tartották a modern kori Magyarország első országgyűlési választását. Súlyos idők jártak, így az adott korban inkább csak színes epizódnak tűnt, amit 100 év távlatából felidézésre érdemes eseménynek látunk: ekkor jutott be az első magyar képviselőnő/nőképviselő a Parlamentbe.
Lakatos Krisztina

2020. február 2. 18:20

Slachta Margit
Slachta Margit az 1930-as években, a Szociális Testvérek Társaságának vezetőjeként. - Képarchívum

Slachta Margit életútja Kassán indult 1884-ben, és az amerikai emigrációig, Buffalóig vezetett.

Keresztény és feminista

Feminista volt, annak is nevezte magát: keresztény feministának. Nem volt apáca, de egy szerzetesi módon működő társaság magánfogadalmat tett tagjaként élt: képviselőségéig a Farkas Edith által alapított Szociális Missziótársulat egyik legnagyobb hatású szónokaként, szervezőjeként járta az országot, majd 1923-ban néhány társával együtt létrehozta a Szociális Testvérek Társaságát, amely a „közel Istenhez, közel a világi élethez” elv alapján elsősorban egyházközségi és szociális terepmunkát végzett. (A szervezet egyébként ma is tevékeny, az egyházjogi státusa pápai jogú apostoli élet társasága. Több ága van, a rendszerváltás óta ismét Budapesten működő nemzetközi központhoz tartoznak a Szlovákiában, Romániában, az USA-ban és Kubában letelepedett testvérek is.)
Slachta Margitot erős akaratú, nagy munkabírású, konfliktusokba is belemenő, szuverén és bátor döntéseket vállaló, ugyanakkor jó humorú, bájos asszonynak írták le a kortársai, érthető, hogy saját táborát is megosztotta. S bár nem feltétlenül kell egyetérteni az ideológiájával, az vitathatatlan, hogy elsősorban nőjogi, nővédelmi területen fontos ügyek mellett emelt szót, fontos ügyekért dolgozott kitartóan, a nők választójogától kezdve a közoktatás bővítésén át a munkásnők terheinek enyhítéséig. Azt a gondolatot képviselte, hogy a keresztény szolidaritásnak és társadalmi felelősségvállalásnak nem a jótékonykodás a legmagasabb foka, hanem a szervezett szociális munka, és ennek a célnak alárendelte az egész életét.

Slachta Margit 1900-ban, 16 évesen, kassai úrilány korában
Slachta Margit 1900-ban, 16 évesen, kassai úrilány korában.

Kassától Kalocsáig

Talán meglepő, de Slachta Margit nem olyan közegből származott, amely feltétlenül erre az útra predesztinálta volna. A Slachta família lengyel nemesi származással büszkélkedett, generációkon át a Felvidéken voltak birtokaik. Az apának, Slachta Kálmánnak már polgári foglalkozása is volt: a Kassai Takarék igazgatóhelyettesi, majd vezérigazgatói tisztét töltötte be. Mona Ilona, Slachta Margit monográfusa jócskán idéz olyan visszaemlékezéseket, amelyek arról szólnak, hogy a család – amelyben hat lány született – egyáltalán nem volt hitbuzgó, legfeljebb ha ünnepnapokon lépte át a templom küszöbét. A gyerekek inkább csak az iskolában kaptak vallásos nevelést, bár az oktatásukkal kapcsolatban is felbukkannak érdekes adatok: például, hogy a látszólagos társadalmi státus ellenére a lányok részleges tandíjmentességet kaptak az anyagi helyzetükre való tekintettel.

Aztán ez a látszólagos státus is odalett, Slachta Kálmán ugyanis sógorsági alapon jóváhagyott egy fedezet nélküli hitelt, amelyért aztán a teljes magánvagyonával felelt. Jobb megoldás híján a korabeli mintát követték: a család kivándorolt Amerikába – és ott megjárta a nincstelen bevándorlólét minden bugyrát. Csak a két idősebb lány maradt itthon, mert ők már a saját lábukra álltak. Margit (aki második volt a sorban) éppen frissen végzett Kalocsán, a Miasszonyunk Nővérek Tanárképzőjében: történelem, német és francia szakos diplomát kapott.

Kalocsán mélyült el a hite, és itt kapcsolódott be az úgynevezett patronázsmozgalomba, amely gróf Pálffy Pálné Károlyi Géraldine kezdeményezéséből éppen akkoriban kezdett hálózattá válni, célja a munkásnők katolikus szellemű védelme, felemelése volt. Ennek alapjain jött létre aztán a már említett, Farkas Edith-féle Szociális Missziótársulat, amelyhez – rövid tanári kitérő után – Slachta Margit is csatlakozott. Első komoly megbízatási helye 1909-ben Szikszó volt, ahol szabadságvesztés helyett javító-nevelésre ítélt fiatalkorú leányokkal foglalkozott: reggel 5-kor kelés, közös ima, elmélkedés, szentmise, reggeli után munka a növendékekkel a gazdaságban... Feljegyezték, hogy Margit nővér ügyesen kertészkedett, egészen elsőrangúan kapált.

Egy választás története

Farkas Edith és Slachta Margit viszonya nem volt felhőtlen, a főnökasszony jobb szerette a Missziótársulat budapesti központjától távol tudni hasznos, eredményes, de „nemszeretem” munkatársát. Nyilván a folytonos vidéki előadókörutak, tanfolyamok is szerepet játszottak abban, hogy Slachta Margit néhány éven belül a magyar katolikus nőmozgalom egyik legtekintélyesebb, országosan ismert alakja lett. Így nem volt meglepő, hogy 1919 októberében ő vezette azt a néma tüntetést, amely az Antant képviseletében Budapestre érkező Sir George Clerket fogadta – 35 ezer nő vonult fel nemzeti színű kis zászlókkal a megbízott hivatala előtt, hogy megmutassa „az ország valódi akaratát”.
Az 1920. januári választás különleges fejezetet alkot a magyar parlamentarizmus történetében: minden 18. életévét betöltött állampolgár választhatott, nemre, iskolázottságra való tekintet nélkül, azaz ekkor voksolhattak először a nők és a munkásság, parasztság szélesebb tömegei. (A törvényt még ebben a ciklusban átszabták, a következő, 1922-es választáson már ismét több százezerrel csökkent a szavazásra jogosultak száma.) Atipikus volt a választás azért is, mert csak a nem megszállás alatt álló kerületekben tartották meg, aztán a román és a szerb csapatok kivonulásával felszabaduló részeken később pótszavazást hirdettek.

A politikai katolicizmus letéteményeseként induló Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja női képviselőt nem jelölt ezen a választáson, de Slachta Margit számos gyűlésen szerepelt, főleg a nőket buzdította arra, hogy éljenek a szavazás lehetőségével. Akkor vált személyében is érdekeltté, amikor Haller István három megszerzett mandátuma közül a ceglédit tartotta meg, és egy merész gesztussal maga helyett Slachta Margitot ajánlotta Budapest I. kerületének figyelmébe. A jelölést a pártközpont is elfogadta. Mivel az üres helyek sorsa előrehozott választáson dőlt el, kezdődhetett a kampány, amely Az Est korabeli beszámolója szerint meglehetősen élesen alakult. A legnagyobb ellenlábas a korábbi népjóléti miniszter volt, aki „röviden csak azt a kérdést veti fel, hogy kire van nagyobb szüksége az országnak, a missziós nővérre-e, vagy pedig dr. Csilléry Andrásra. Azután jön a vádak özöne. Kiderül, hogy a missziós nővér eddig csak azért jótékonykodott, hogy most politikailag érvényesüljön, meg akar alkudni mindenkivel és könyöradományokból akarja megoldani a tisztviselői és köznyomort, kivetkőzik minden nőiességéből és elvadult erőszakoskodással nyilvánítja politikai érettségét”.

1920-ban Budapest I. kerületének képviselőjeként jutott be a Parlamentbe: március 28-án vette át ünnepélyesen a mandátumát a budai Várban, a Szentháromság-téren
1920-ban Budapest I. kerületének képviselőjeként jutott be a Parlamentbe: március 28-án vette át ünnepélyesen a mandátumát a budai Várban, a Szentháromság-téren.

Tény, Slachta Margit nagy energiákkal vetette bele magát a korteskedésbe: jobb életet ígért a nyugdíjasoknak, támogatást a gyermekes családoknak, és a területfejlesztésről sem feledkezett meg, a Tabán rendezését helyezte kilátásba. Nincs sok új a nap alatt – még arra a kérdésre is kitért, mi lehet az oka a házasságok válságának. Igaz, a választ nem a szülés után lerakódott zsírfeleslegben találta meg, hanem azt fejtegette, hogy míg a férfi természetesnek tartja, hogy a feladatai teljesítéséhez tanulnia, fejlődnie kell, addig úgy véli, a nőknek csak a fakanál meg a bölcsőringatás a dolga, azt meg úgysem lehet könyvből megtanulni... „Ez az én egyik programom, a családban lévő nőt felemelni – anélkül, hogy őt a kenyérkeresetre kényszerítenék – szellemileg, lelkileg, világnézetileg arra a nívóra, amelyen jobban tudja szolgálni a család, a gyermek, a férfi érdekét.” Emellett persze kitért a dolgozó anyák védelmének fontosságára is.

Margit nővér végül a leadott 10 187 szavazatból 5471-et szerzett meg, ezzel képviselő lett. Március 30-án foglalta el helyét az Országházban, ahol egyrészt lelkes ováció fogadta, másrészt ellenfelei rögtön meg is támadták a mandátumát, azzal érvelve, hogy a jótékonysági munkája tulajdonképpen vesztegetésnek minősül. Ez az ügy gyorsan lezárult, de rövid, alig egyéves „honanyasága” így is felemásra sikerült: bár minden kérdésben a női nézőpontot, a nők érdekeit képviselte (pl. az ő hatására módosult a Nagyatádi-féle földbirtokreform olyan értelemben, hogy nemcsak a hadiözvegyek, hanem általában a nők is igényelhettek földet), a legemlékezetesebbnek az a szerencsétlen hozzászólása bizonyult, amelyben az árdrágítók elleni fellépésről szóló törvénytervezet vitájában azt javasolta, a férfiak és a nők azonos elbírálás alá essenek, vagyis a botbüntetés a nőkre is vonatkozzon.  

Slachta Margit (középen) emigrációban, valószínűleg még Ausztriában. Később az USA-ban telepedett le.
Slachta Margit (középen) emigrációban, valószínűleg még Ausztriában. Később az USA-ban telepedett le.

„Le kellett volna térdelnem”

Az évtizedek során nevezték modern szentnek és bigott reakciósnak, utaltak rá, mint „az egyetlen férfira a parlamentben” – igaz, ez a megállapítás már az 1945–48 közötti Országházban tanúsított magatartására vonatkozott. Ennek a mandátumnak egyébként – túl a nyilvánvaló történelmi tényeken – egy elhíresült eset vetett véget. 1948 júniusában, amikor a Tisztelt Ház megszavazta az egyházi iskolák államosítását, a kormánypárti képviselők (vagyis a kommunisták és koalíciós partnereik) felálltak, és elkezdték énekelni a Himnuszt. A többiek követték a példájukat, csak Slachta Margit maradt ülve. Ezért a mentelmi bizottság kétszer hat hónapi kizárásra ítélte. (Később átértékelte a tiltakozás módját: „Valóban hibáztam – nagyon mélyen érintett, hogy azok kezdik énekelni az Isten áldd meg a magyart, akik éppen most fosztották meg az ifjúságot Istentől –, tehát le kellett volna térdelnem és azt a zsoltárt imádkoznom, hogy »…hogyan énekelhetnénk az Úr énekét idegen földön«.”)

Nem menekült el a Tanácsköztársaság idején. Nem húzódott meg csendben a második világháború éveiben, ehelyett beadványt írt a munkaszolgálatosok védelmében, amikor pedig hírt kapott a Tiso-féle Szlovákia „teljes zsidótlanításának” tervéről, Rómába utazott, hogy a Vatikán beavatkozását sürgesse. A német megszállást követően a Szociális Testvérek Társaságának minden rendháza zsúfolásig megtelt, ők bújtatták például Gyarmati Fannit. Pedig jól tudták, hogy a zsidómentésnek megvannak a veszélyei – az utóbb boldoggá avatott, szintén kassai születésű Salkaházi Sára, akit 1944-ben egy razzia után a Dunába lőttek a nyilasok, egyike volt a szociális nővéreknek. Slachta Margit 1949-ben mégis a távozás mellett döntött. Az Egyesült Államokba ment, oda, ahol korábban már megfordult a szociális testvérek ügyeit intézve, de ez alkalommal haza már nem vezetett út. 1974-ben hunyt el Buffalóban, a társaság egyik rendházában.

Támogassa az ujszo.com-ot

Nehéz időkben van a legnagyobb szükség gyors, megbízható tájékoztatásra. Jövőnkről, biztonságunkról, egészségünkről csak hiteles információk birtokában dönthetünk. Az ujszo.com ezért dolgozik. A gazdaság megroppanásával ugyanakkor hirdetési bevételeink csökkennek.

Ahhoz, hogy továbbra is fontos információkkal tudjuk segíteni olvasóink döntéseit, nélkülözhetetlen marad a szerkesztőség alapos, összehangolt munkájának fenntartása. Hisszük, hogy most van a legnagyobb szükség ránk.

Ezért kérjük olvasóinkat, ha lehetőségük van rá, támogassák az ujszo.com működését. Számítunk Önökre! Önök is számíthatnak ránk! Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra! Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Változatlanul előnyös pedagógushitel

Változatlanul előnyös pedagógushitel

Zuzana Čaputová

Čaputová: Fontos, hogy a szlovákok és a magyarok azt keressék, ami összeköti őket

Pellegini, Kollár és Šeliga is reagált az MKP memorandumára

Pellegini, Kollár és Šeliga is reagált az MKP memorandumára

kovátsmarcell

Kassán szabadtéri muzsikával kezdődött a trianoni megemlékezés

pénz euró

Hasznos tudnivalók az állami kölcsönről és az ügyintézésről

Branislav Gröhling
Frissítve

Hozzájárul a tankönyvek árához az oktatási minisztérium

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.