Árampazarló ruhaszárító

A leggazdaságosabb és legtakarékosabb módszer a szárításhoz a mosott ruháknak szabadban vagy egy szárítóhelyiségben történő szárítása. Ha nincs megfelelő szárító hely, vagy időt és munkaerőt akarunk megtakarítani, a szárító automata használatát javasoljuk. Gondoljon azonban a vásárlás előtt arra, hogy a ruhaszárító berendezésnek magas lesz az áramköltsége.

A levegőelvezetéses szárítók a helyiségből kiszívott levegőt átvezetik a nedves mosott ruhán, és egy vastagabb csövön vagy levegőcsatornán a szabadba vezetik. A hibás levegőelvezető csatorna esetén a szárítóból a szárító levegő nagyon gyorsan a magával vitt meleg nedvességgel együtt a helyiség levegőjébe távozik. Az átlagos energiafelhasználás minden kiló vasalhatóságig szárított mosott ruhaanyagra 0,4-0,7 kWh, a szekrénybe rakhatóan szárított mosott ruhára vonatkozóan 0,6-1 kWh. Látható, hogy a levegőelszívással működő szárító berendezés megfelelő felhasználás esetén, más szárító berendezésekkel szemben, a leggazdaságosabb.

A mosószárítókban a mosott ruha ugyanabban a dobban marad, amiben kimostuk (kb. 4 kg), és ezután kerül szárításra. Ezzel azonban csak a fél töltésmennyiséget lehet egyszerre megszárítani, ezért a szárítás előtt a mosott ruha mennyiségét felezni kell. A szárítás kezdetén tehát csak a fél ruhamennyiség marad a dobban, ezért ez a módszer energiapazarló. Az átlagos energia- és vízfelhasználás csak a szárításhoz minden kilogramm vasalásra alkalmas nedvességtartalmú ruha esetén 0,6-1,2 kWh és 15-20 liter víz, szekrényszárazra szárított ruha esetében 0,8-1,6 kWh és 20-80 liter víz. (ú, Mf)