Az időjárás rendszeresen változik, nem véletlenül mondjuk egy hangulatemberre, hogy: „olyan, mint az időjárás”. Hogy hogyan alakul egyik napról a másikra a hőmérséklet, a csapadék, arról a meteorológusok tájékoztatnak bennünket a rádióban és a televízióban. Az állatok és a növények azonban időjós nélkül is tudják, mire számíthatnak.
Állati időjósok, bőgő szamarak
Természeti jelenségek
Akkor vajon honnan tudták, sütni fog-e a nap, vagy éppen hatalmas zápor várható, esetleg orkán erejű széllel kell-e szembenézniük? Egy megoldás maradt, mely nagyon is hatásos volt. Ők az állatok viselkedését figyelték meg, ebből szinte mindig kiderült az időjárás-változás mikéntje. Akkoriban az emberek tehát megpróbáltak következtetéseket levonni az állatok és növények viselkedéséből, hosszabb távon pedig egyes természeti jelenségekből tudták megjósolni az idő fordulását.
Az állatok időjárás-változás előtti viselkedéséről akár könyveket is lehetne írni, mert a legtöbbjük valamilyen formában jelzi azt. Falusi emberek a mai napig folytatnak beszélgetéseket erről: például azt mondják, ha bőg a szamár, akkor eső lesz, de ugyanerre lehet következtetni, ha mosakszik a macska. Napjainkban több mint ezer olyan növény és állat létezik, melyeknek a viselkedése akár még a meteorológusok munkáját is megkönnyítheti.
Miként reagálnak az állatok?
Ha például a sárgarigó gyöngyöző hangon fütyül, az azt jelenti, hogy jó időre számíthatunk, ha viszont a hangja hasonlít a macskanyávogásra, akkor az időjárás nagymértékben változni fog. Aztán ott van a pacsirta, a derűs idő hírnöke. Ő az eső végeztével ugyanis felszáll, és máris trillázik. ĺgy ha őt hallani, akkor biztosan vége a rossz, esős időnek. De ugyanígy a galambok is derűs időt jeleznek azzal, ha búgnak. Ha rendszeresen kakukkszót hallunk, az azt jelzi, hogy beköszönt a meleg, és a hideg reggeleknek vége. Ezzel ellentétben a cinke csipogása éppen arra utal, hogy közeleg a tél.
És most lássunk egy-két háziállatot! A lúd, ha emelgeti a lábát, akkor hideg lesz, de ha fél lábon áll, akkor már fagyni is fog. Ha télen gágogni kezd, akkor az idő enyhülésére számíthatunk, ha viszont maga alá húzott lábbal gubbaszt, akkor nemcsak hideg, de hóvihar is várható.
Hatásosak ezek a módszerek?
Ugyanígy a kakas is egyféle időjárásjelző állat. Megszoktuk, hogy a kakasok reggel kukorékolnak. Ha viszont este szólalnak meg, az azt jelenti, hogy az idő meg fog fordulni. Ha tavasszal a csuka jól harap, aztán hirtelen elmarad a kapás, akkor lehűlésre, szélre, esőre kell számítani. És végül, de nem utolsó sorban a vadméhek is jelzik valamilyen formában az időt. Ha a fák odvaiba húzódnak, akkor nagy lesz a tájfunaktivitás, ha viszont csak füves horpadásokba bújnak be, akkor kicsi. Hogy ezek a módszerek mennyire hatásosak? Ha van lehetőséged és időd, te is megfigyelheted némelyiket, s megtudhatod, valóban támaszkodhatunk-e az időjárás előrejelzésekor az állatok viselkedésére. Szakemberek szerint igen! Próbáld ki te is! (s, he)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.