Akik a határon túl tanulnak

A határátlépés egyszerűsödését követően sok szlovákiai magyar szülő küldi a pár kilométerre lévő Sátoraljaújhelyre a gyereket tanulni – például a messzi Kassa helyett. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legtöbb határon túli magyar diák az egykori megyeszékhelyen a Kossuth Lajos Gimnázium és Szakközépiskolába jár.

– Százötven méterre vagyunk a határtól, így nem csoda, hogy nálunk vannak a legtöbben. Az összes évfolyamon, 60-70 határon túli magyar diák tanul, döntő többségük Szlovákiából érkezett, néhányuk pedig Kárpátaljáról. A közelben lakók, a borsiak, a bodrogszerdahelyiek ingáznak, a távolabb élők, a királyhelmeciek, az ágcsernyőiek pedig kollégisták – mondta Daragó Ferenc igazgatótó.

Az iskola nemcsak a határ közelsége miatt népszerű, hanem azért is, mert a két tanítási nyelvű idegenforgalmi osztályban a szlovákot is tanítják, vagyis a színmagyar vidékről érkező diákok egy része itt tanulja az államnyelvet. Az idegenforgalmi osztályon kívül egészségügyi és más szakképzésre jönnek a határon túlról, az általános gimnáziumi képzést csak kevesen választották. A Kossuth diákjainak nagyjából 8 százaléka külföldi magyar. Akik 2002 előtt jöttek, tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, így a tanulással kapcsolatosan ugyanazokat a jogokat élvezik, mint a magyar állampolgárok. Akik később érkeztek, azok számára tandíjat lehet megállapítani. Ezzel a jogával nem élt a fenntartó megyei önkormányzat, az iskola pedig az első évben diákonként havi ezer forintot írt elő, majd azt is eltörölte. Daragó Ferenc szerint a határon túlról érkező magyarok teljesítménye nagyjából ugyanolyan, mint a magyarországi diákoké, lemaradásuk általában németből, angolból van.

Sárospatakon is tanul néhány külföldi magyar, Miskolc viszont már messze van a határtól, így ott elenyésző a számuk. A Miskolci Egyetemen szinte mindig tanultak külföldi diákok. Vannak köztük határon túli magyarok is, nem kapnak semmilyen extra kedvezményt – tájékoztattak a rektori hivatalban. A külföldi önköltséges képzést vehetik igénybe. Segítségként arra számíthatnak, ami a magyarigazolvány alapján jár nekik.

Heves megyében többségében a felsőfokú intézményekben tanulnak határon túlról érkezett magyar diákok. Eger több mint 10 önkormányzati fenntartású általános iskolájába 3 magyar nyelvű külföldi diák jár, akik a szüleikkel élnek a városban. A város középiskoláiban 9 romániai, ukrajnai és szlovákiai diákot tartanak számon, ők elsősorban a szakmákat adó intézményekben tanulnak.

Az egri Eszterházy Károly Főiskolára azonban mintegy 40 szlovákiai és romániai magyar diák jár. A tanár szakokat részesítik előnyben, azon belül pedig magyar, angol és hittanári oklevelet szereznek, emellett a számítástechnikával foglalkozó képzéseket választják.

A határon túli hallgatók tíz százaléka nappali tagozatos. A többség költségtérítést fizet, ugyanannyit, mint a magyarországi társaik. A magyar állam ösztöndíjpályázatának nyertesei térítésmentesen tanulhatnak nappali tagozaton, és ugyanazok a juttatások járnak nekik, mint a hazai diákoknak.

Romániából, Szlovákiából, Ukrajnából és Szerbiából érkeztek hallgatók a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolára, ahol tizennégyen nappali, öten levelező tagozatosok, harminchárman távoktatásban részesülnek a gazdálkodási kar valamelyik szakán. Wachtler István rektorhelyettes ismertetése szerint a költségtérítésből kapnak kedvezményt a diákok, hiszen figyelembe kell venni, hogy Ukrajnában és Romániában jóval alacsonyabbak a keresetek, így az itteni tandíj összege igen borsos a határon túli szülőknek. A nappali tagozatosoknak munkalehetőséget is kínálnak az intézményen belül, hogy pénzhez juthassanak. A főiskola vezetői Erdélyben kihelyezett tagozat indítását tervezik, ahol elsősorban az idegenforgalmi és szálloda szak iránt élénk az érdeklődés. Emellett a Nógrád megyei Balassagyarmaton indítanak idén felsőfokú képzést nyújtó szakokat, pl. idegenforgalmi szakmenedzser szakot, ahová a jelentkezés elkezdődött, és élénk az érdeklődés irántuk a szlovákiai magyar diákok körében is.

Nógrád megyében egyébként a külföldi, elsősorban szlovákiai diákok tanulását a Nógrád Megye Felsőoktatásáért létrehozott, határon is átnyúló konzorcium segíti. A szervezet 2003 nyarán jött létre a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola gesztorságával, tagjai Salgótarján és Balassagyarmat önkormányzata, valamint a Budapesti Gazdasági Főiskola salgótarjáni intézete. Demus Iván, Balassagyarmat alpolgármestere elmondta: az Ipoly-parti város középfokú oktatási intézményeiben 57 szlovákiai diák tanul, de bizonyosnak látszik, hogy szeptembertől tovább növekszik a számuk. Salgótarjáni oktatási intézményekben is tanulnak felvidéki diákok. A tanulók utáni fejkvótát az iskoláknak egyelőre az érintett városok, illetve az említett konzorcium fizeti – tette hozzá Demus Iván. A felsőfokú szakképzésben ilyen tekintetben az idén várható előrelépés. Jelenleg egy szlovákiai hallgatója van a Budapesti Gazdasági Főiskola salgótarjáni intézetének.

A határon túlról érkező magyar diákok önköltségi alapú képzése rendezett. Az állami finanszírozású oktatásban viszont csak úgy vehetnek részt a fiatalok, ha ösztöndíjat nyernek a magyar állam számukra az adott szomszédos országban kiírt pályázatán. ĺgy azonban csak kevesen vehetnek részt magyarországi képzésben, ugyanis a pályázatra kvótát állapítanak meg.