A VASÁRNAP témája: Bánjunk emberségesen az állatokkal

Ezért nem is szerettem cirkuszba járni, mert mindig sajnáltam az állatokat, amelyeket az idomárok pattogó ostorral ösztönöztek a produkciókra.

Ennél jobban már csak a pórázon tartott, éheztetett kutyákon esik meg a szívem, mert törvény nélkül is úgy gondoltam, hogy nem a gazdájuk használati tárgyai, hanem élő és érző lények.

Sosem értettem és ma sem értem, minek olyan embernek kutya, aki nem szereti, és nem tud, vagy nem akar róla gondoskodni. Az ilyen gazdák ebei végzik aztán egy vasketrecben az udvar végében, rövid pórázra kötve, vagy kóbor kutyaként a tizedik falu határában. Vagy van a másik eset, amikor valaki áruként tekint a kutyára, és csak azt nézi, hogyan lehet minél kevesebb költségen minél több hasznot húzni a szaporításából. Az utóbbi években sokat lehetett hallani az illegális kutyatenyésztőkről, akik embertelen és kutyátalan körülmények között tartva az anyaállatot, a fajtisztaságra sem ügyelve csak arra törekednek, hogy minél több kölyköt tudjanak eladni.

Az már megvásárolható Vasárnapban Vrabec Mária írásában elolvashatja azt is, mikor lép életbe a törvénymódosítás; mi volt a jogalkotók szándéka; mi vár a cirkuszosokra; miért kell a kutyába csip; milyen kínzásokra volt példa; hová kell vinni a kóbor kutyákat; hogyan nyilatkozik a törvénymódosításról az állatorvos…