A trójai kincset is felülmúló aranylelet

A páratlan kincs több mint 15 ezer, nagyon finoman megmunkált miniatűr aranygyűrűből állČTK/AP-felvétel– A 4100–4200 éves aranygyűrűkből álló lelet egy kicsit régebbi Schliemann híres trójai kincsénél, és sokkal több aranydíszt tartalmaz, mint amaz – mondotta Bozsidar Dimitrov, a bolgár nemzeti múzeum igazgatója.

A páratlan kincs több mint 15 ezer, nagyon finoman megmunkált miniatűr aranygyűrűből áll, amelyek némelyike oly parányi, hogy a hegesztési pont közönséges mikroszkóppal nem is látható.

A bolgár régészek nem ismerik a népet, amely e kincset megalkotta, de proto-trákoknak, vagyis a mai Bulgáriát, valamint Görögország, Románia, Macedónia és Törökország bizonyos részeit az i. e. 8. századig benépesítő trákok őseinek nevezték el őket.

A férfit, akinek sírjában az aranykincset megtalálták, elhamvasztották, majd földdel fedték be maradványait és mellé rakott vagyontárgyait. A megboldogult minden bizonnyal a korabeli uralkodó réteg tagja volt.

A lelőhely egy ősi településből és három halomsírból áll. A kutatók folytatják az ásatást és – mint azt Dimitrov múzeumigazgató elmondta – biztosak abban, hogy további izgalmas felfedezéseket tesznek.

Ez a legrégibb bulgáriai aranykincs a várnai nekropoliszban az 1970-es években feltárt leletek után. A hatalmas fekete-tengeri temetkezési komplexumban felfedezett aranytárgyak az i. e. 5. évezred végéről származnak és a világ legrégibb aranykincseként ismertek.

A közép-bulgáriai Dabene melletti hegyekben azután kezdtek kutatni a régészek, hogy egy helyi földműves felesége parányi aranygyűrűkből álló nyakláncot kezdett viselni. Az „alapanyagot” a férj találta szántóföldi munka közben.

Bulgáriában a közelmúltban több más jelentős aranyleletet is találtak a trákok idejéből.