A teremtés tudósai

Kezdetben volt a teremtéselmélet, amely szerint egy felsőbb lény a semmiből alkotta meg a világot. Majd jött a tudomány, amely logikus magyarázatot keresett ugyanerre. Több évezreden keresztül finomodott az elmélet, mígnem 1929-ben Edwin Powell Hubble amerikai csillagász be nem bizonyította, hogy a galaxisok folyamatosan távolodnak egymástól. Felfedezése azt a lehetőséget vetette fel, hogy mindez amiatt következett be, mert egykor nagyon kis helyen összpontosult a világegyetem, amely aztán valamilyen katasztrófa következtében tágulni kezdett.

Tűhegynyi méretű világegyetem

George Gamow orosz származású amerikai fizikus 1949-ben rukkolt elő a nagy robbanás, angolul a Big Bang hipotézissel, amely szerint az egykor tűhegynyi méretű világegyetem robbanása után alakult ki a mai univerzum. Feltételezése tökéletes egységben volt Albert Einstein elméletével, amely kimondta, hogy a végtelen kis térben helyet foglaló anyagot a végtelen nagy tömegvonzási erő tartja össze, amikor – az általános relativitáselmélet alapján – megállnak az órák. Ez volt a teisták részéről az ateisták nagy bűnei megbocsátásának pillanata, hiszen a fizika is ugyanazt mondja, mint ők: a teremtés előtt nem volt semmi, még az időnek sem volt realitása. A hatvanas-hetvenes évek tudósai azért az események felderítésére, nem hitviták eldöntésére vállalkoztak. Először is igazolni kellett, hogy van-e realitása Gamow hipotézisének.

A NASA pályázata

John C. Mather a Swarthmoore College hallgatójaként 1968-ban szerzett fizikusi oklevelet, 1974-ben a híres, Kaliforniai Berkeley Egyetemen védte meg doktori disszertációját. A tőle egy évvel fiatalabb, 1945-ben született George F. Smoot az Egyesült Államok legjelentősebb műszaki intézményében, a MIT-en (Massachussets Institut of Technology) lett 1966-ban fizikus, majd ugyanitt védte meg doktori munkáját 1970-ben. Mindkettejük érdeklődésének homlokterében a háttérsugárzás vizsgálata állt. ĺgy érthető, hogy az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA pályázatára 1974-ben beadták kutatási javaslatukat. A COBE (Cosmic Background Explorer) nevű műhold feladata épp a háttérsugárzás nagyságának és jellegének meghatározása volt. Smoot egy olyan műszert tervezett, amely a háttérsugárzás fellegét, irányultságát volt hivatott meghatározni. Mather műszere pedig a feketetestjelleg meghatározására szolgált. Ehhez tudni érdemes, hogy a fizikában azt az energiaforrást illetik ezzel a névvel, amely minden beeső sugárzást elnyel, az általa kiadott energia saját belső forrásából táplálkozik. Ennek a kérdésnek a tisztázása amiatt fontos, hogy valójában csakis az ősrobbanásból származik-e a 2,73 Kelvin fokos maradéksugárzás.

Isten arca

Eredetileg a Challenger űrrepülőnek kellett volna a COBE-t feljuttatnia földkörüli pályára. Ezt viszont 1986-os katasztrófája megakadályozta. A folyamatos halasztások miatt így csupán tizenöt év késéssel, 1989-ben tudták Föld körüli pályára állítani. A COBE által az első kilenc percben szolgáltatott adatok igazolták mindazt, amit a fizikusok korábban feltételeztek. Kiderült, hogy a háttérsugárzás feketetest-jellegű, ebből kiszámíthatóvá vált az ősanyag tömege, valamint az is, hogy a világegyetemben csomósodások vannak, ami igazolta a galaxisok kialakulásának folyamatát. Smoot egyenesen Isten arcának nevezte a műhold által küldött adatok alapján felállított galaxistérképet. A COBE műhold 1992-ben fejezte be működését, ekkor utóda, a WMAP vette át tőle a stafétabotot. Ettől kezdve csak idő kérdése volt, hogy mikor veti rá a két tudósra a Svéd Tudományos Akadémia díjkiosztó bizottsága szeme sugarát. Nos, ez napjainkban következett be. Elmondható, hogy a díj a legjobb kezekbe került. Annál is inkább, mivel nem csak a világ keletkezésének folyamatára irányítja rá a tudomány és a laikus közönség figyelmét, még csak fenntartásokkal sem fogadják vallási körökben. Hiszen az csak részletkérdés, hogy valamilyen fizikai törvényszerűség, vagy egy felsőbb lény indította-e be a teremtés folyamatát. Ezek után az is felmerül, hogy a WMAP műszereinek tervezői milyen előkelő helyet foglalnak el a bizottság várakozási listáján.