A Szuezi-csatorna új szakaszának bejárata Egyiptomban, Iszmáilijánál (jobbra). A csatornán vándorolnak át az invazív fajok a Vörös-tengerből a Földközi-tengerbe, aminek a tudósok szerint pusztító következményei lehetnek. (Fotók: TASR/AP, AP, Wikipedia/Rickard Zerpe)
A Szuezi-csatornán át idegen, invazív fajok árasztják el a Földközi-tengert
![A Szuezi-csatorna új szakaszának bejárata Egyiptomban, Iszmáilijánál (jobbra). A csatornán vándorolnak át az invazív fajok a Vörös-tengerből a Földközi-tengerbe, aminek a tudósok szerint pusztító következményei lehetnek.](/sites/default/files/styles/image_16_10_w400/public/lead_image/1%20k%C3%A9p%20Suez%20Canal%20Stressed%20Mediterranean559765.jpg.jpg?itok=hEe-kOpf)
A Szuezi-csatornán át érkező invazív, idegen fajok megváltoztatják a Földközi-tenger érzékeny ökoszisztémáját – vélik a szakértők.
A 150 éve átadott csatorna, amely összeköti a Földközi-tengert a Vörös-tengerrel, forradalmasította a tengeri hajózást, mivel közvetlen összeköttetést teremtett a Kelet és a Nyugat között. Környezetbiológusok az évforduló alkalmából a híres vízi út egy kevésbé ismert hatására hívták fel a figyelmet: az évtizedek során a Földközi-tengerben nem honos több száz faj, köztük a mérgező medúza és az agresszív tűzhal vándorolt át a csatornán a Mediterráneumba. A tudósok szerint a következmények pusztítóak lehetnek.
A beáramlás jelentősen erősödött azóta, hogy Egyiptom 2015-ben megnyitotta az új Szuezi-csatornát, ezzel megkétszerezte az útvonal kapacitását, sok földközi-tengeri ország azonban bírálta a fejlesztést.
A legélesebb kritikát a szomszédos Izraelben fogalmazták meg. Bella Galil, a Tel-avivi Egyetem Steinhardt Természettudományi Múzeumának tengerbiológusa az AP hírügynökségnek elmondta, a károk nagy része nem orvosolható, és sürgős cselekvésre szólított fel, hogy az invazív halak és rákfélék beáramlásának hosszú távú hatásait minimalizálják.
![Az agresszív tűzhal is a csatornán keresztül jutott a Földközi-tengerbe. Az Indiai-óceánban és a Csendes-óceán nyugati részén őshonos. Az agresszív tűzhal is a csatornán keresztül jutott a Földközi-tengerbe. Az Indiai-óceánban és a Csendes-óceán nyugati részén őshonos.](/sites/default/files/styles/image_scaled_w800/public/image_entities/t%C5%B1zhal%20jpg_.jpg.jpg?itok=vYp-I6NI)
A csatorna kiszélesítésével és mélyítésével a nem honos fajok „mozgó akváriumát” hozták létre, és ha az invázió akadálytalan marad, az ember számára barátságtalanná válhatnak a mediterrán parti vizek – fogalmazott.
Galil szerint az invazív fajok száma több mint kétszeresére nőtt az elmúlt 30 évben, jelenleg 400 körül van. A jelenséget a „fel nem ismert veszélyek történelmi példájának” nevezte.
Izrael mérgező medúzák soha nem látott hullámával néz szembe, ezek a csalánosok károkat okoztak a parti erőművekben, és elijesztették a turistákat és a strandolókat.
Más mérgező fajok – köztük az Indiai-óceánban és a Csendes-óceán nyugati részén őshonos tűzhalak – állandó kolóniákat hoztak létre. A tengerbiológus a rendkívül erős mérgű ezüst csikóhal megérkezését tartja a leginkább aggasztónak.
![Bella Galil izraeli tengerbiológus a rendkívül erős mérgű ezüst csikóhal megérkezését tartja a leginkább aggasztónak Bella Galil izraeli tengerbiológus a rendkívül erős mérgű ezüst csikóhal megérkezését tartja a leginkább aggasztónak](/sites/default/files/styles/image_scaled_w800/public/image_entities/5.%20k%C3%A9p%20Rickard%20Zerpe.jpg.jpg?itok=vW0t6O-j)
Galil szerint az izraeli vizek halainak fele és rákjainak mindegyike már az invazív fajok közé tartozik, de a beáramlás már elérte Spanyolországot is. A jelenséggel az ENSZ Velencében tartandó óceáni fenntarthatósági találkozóján is kiemelten foglalkoznak majd.
„Ezek a nem honos élőlények komolyan fenyegetik a helyi fajokat, legalább annyira, mint a klímaváltozás, a vízszennyezés vagy a túlhalászat. Kipusztítják az őshonos kagylókat, rákokat, halakat” – hangsúlyozta. Musztafa Fuda egyiptomi környezetvédelmi miniszter szerint azonban nincs ekkora veszély.
![](/sites/default/files/styles/image_scaled_w800/public/image_entities/3.%20k%C3%A9p%20Suez%20Canal%20Stressed%20Mediterranean559778%20%281%29_1.jpg.jpg?itok=0P5CTPrU)
„Az invazív fajok hasznosak is lehetnek, a túlhalászott fajok helyére léphetnek, alkalmazkodhatnak az új környezethez” – mondta. Becslése szerint a behatolók kevesebb mint öt százalékát lehet károsnak nevezni, a nagy többség ártalmatlan.
A Szuezi-csatornai Egyetem tengerbiológusa, Tarek Temraz szerint az invázió globális jelenség, amely a szennyezés és a klímaváltozás számlájára írható: a fajok a túlélésért optimális környezetet keresnek maguknak.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.