A NASA ma újabb űrszondát indít a Marshoz

Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) nevű űreszköz a jövő márciusban érkezik meg a vörös bolygóhoz, amely körül pályára állva majd csatlakozik a már ott keringő Mars Global Surveyor és Mars Odyssey amerikai, valamint a Mars Express európai kutatószondákhoz, miközben a másfél éve leszállt két amerikai önjáró robot, a Spirit és az Opportunity a felszínen folytatja kutatómunkáját többszörösen túllépve eredetileg tervezett programidejét.

Az MRO 3 másik társánál sokkal korszerűbb és nagyobb teljesítményű tudományos berendezésekkel rendelkezik. Feladatai közé tartozik majd a Mars légkörének, felszínének és a talaj alatti rétegének a pásztázása. Hasonlóan a többi szondához az MRO is víz előfordulásának, illetve az élet esetleges nyomainak kimutatására fog törekedni.

Az MRO-nak hat tudományos műszere van. Ezek alkalmasak arra, hogy mérjék a Mars légkörének páratartalmát, hőmérsékletét és a por eloszlását a marsi levegőben, kimutassák azokat az ásványi anyagokat, amelyek előfordulásához szükséges a víz is. A szondát ellátták egy olyan olasz gyártmányú radarral is, amelynek segítségével a kutatók be tudnak pillantani a talaj alatt meghúzódó rétegekbe, és így feltérképezhetik az ottani jég- és vízkészleteket.

Az MRO, miután Mars körüli pályára áll, fékezőmanőverbe kezd, és novemberre már 313 kilométeres magasságra közelíti meg a bolygót, azaz mintegy 20 százaléknyival közelebb lesz a felszínhez, mint a másik három kutatószonda. Az MRO ekkor kezdi meg tudományos tevékenységét, amelyet 25 hónapra terveznek.

A Mars-kutatás főbb állomásai:

1962. november 1. – A Szovjetunióban útnak indították a Marsz-1 űrszondát, amellyel 230 nap után megszakadt az összeköttetés.

1964. november 28. – A NASA a Mariner–3-űrszona sikertelen indítása után néhány héttel fellőtte a Mariner–4-et, amely 1965 júliusára elérte a Marsot. Ez volt az első űreszköz, amely fényképeket továbbított a Földre egy másik bolygó felszínéről.

1975. augusztus 20. – A NASA fellőtte a Viking–1-et, majd szeptember 9-én a Viking–2-t, amelyek 1976. júniusban, illetve augusztusban értek célba. Felvételeket készítettek, illetve továbbították a leszálló egységek felszínről fotózott panorámaképeit. Ez utóbbiak mintákat is vettek a felszínből.

1996. november 7. – Útnak indult a nagy érzékenységű kamerákkal felszerelt Mars Global Surveyor (MSG) nevű amerikai űrszonda, amely 1997. szeptember 9-én ért az égitest légkörébe, majd ráállt a planéta körüli pályájára. A műhold azóta is végez méréseket.

2001. április 7. – Felküldték az amerikai 2001 Mars Odyssey-t, amely október 24-én bolygó körüli pályára állt. A szonda jelentős mennyiségű hidrogén jelenlétét mutatta ki, majd nagy kiterjedésű fagyott vízgyűjtőmedencére bukkant.

2003. június 10. – A Rover Marskutató program első egységeként felbocsátották a Spirit, majd július 8-án az Opportunity önjáró kutató laboratóriumot azzal a feladattal, hogy az élethez szükséges víz nyomai után kutasson. Mindkettő 2004. januárban leszállt, majd megkezdte, s a tervek szerint 2006 szeptemberéig végzi az adatok gyűjtését és továbbítását a Földre. (mti)