A mormonizmus kialakulása

Joseph Smith-t az egyház tagjai mártírrá nyilvánítottákFotó: internet A mormon egyház (Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházának) alapítója Joseph Smith próféta volt, aki 1805-ben Vermontban született, majd 11 éves korában szüleivel New York államba költözött. A Smith család egy nyugati migrációs hullámhoz csatlakozva hagyta el az északi részt. A nyugat felé vándorló pionírok a jobb élet reményében, szerencsét próbálni indultak útnak, közülük számosan lelki megújulást is keresve a vándorlás során. Hasonló célok vezették a Smith családot is. Joseph Smith apja kincskeresőként kereste kenyerét; úgynevezett látókő segítségével dolgozott, és fia gyakran elkísérte kutatásai alkalmával. 1820-ban a gyermek Josephet látomás kerítette hatalmába, amelyben megjelent előtte Jézus, aki elmondta neki, hogy a keresztény világ megújításra vár, az igazi hit visszaállítására, és e feladat végrehajtására őt választotta ki. Három évvel később Smith újabb látomást élt át: az ágya mellett megjelent egy angyal, Moroni, aki elmondta neki, hogy a Mormon Könyve aranytáblákba vésve a Cumorah-domb oldalában, Palmyra (New York állam) közelében van elrejtve. Ezt az ékírásos egyiptomi szöveget kell majd kiásnia, két kristály segítségével elolvasnia, lefordítania és tollba mondania. Ez utóbbihoz Smith egy újabb látomás alkalmával, 1827-ben kapott engedélyt. 1830-ra végzett a munkával, és megjelentette a Mormon Könyvét néhány hónappal az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházának hivatalos megalapítása előtt.

A mormon vallás gyorsan terjedt, ami részben Smith karizmájának, részben a rövid időn belül elindított jelentős misszionárius tevékenységnek volt tulajdonítható. A gyors számbeli növekedés ellenére sem fogadta be az amerikai társadalom a vallás követőit, így a következő két évtized vándorlással telt el: 1831-ben Kirtlandba (Ohio állam), 1836-ba Independence-be (Missouri állam), 1838-ban Nauvooba (Illinois állam), majd 1846 után a mai Utah állam területére vonultak a mormon telepesek több hullámban. Kirekesztettségük fő oka vallási dogmáik és az azokkal összekapcsolódó életmód voltak: szokatlan nézeteik, mint például a többistenhit, a halottak megkeresztelése vagy a többnejűségről alkotott nézetük, illetve annak gyakorlása, a néha már-már erőszakosnak tűnő komoly hittérítő munka elfogadhatatlan volt az Egyesült Államok társadalmában. Bárhol is telepedtek le, néhány év múlva távozniuk kellett. 1844 azonban végső fordulatot hozott az egyház történetében. Joseph Smith és testvére, Hyrum börtönbe került Carthage városában (Illinois állam), mivel feldúltak egy kiadót, amely egy őket kritizáló írást jelentetett meg. Június 27-én közel kétszáz feketére mázolt arcú ember tört be a börtönbe, hogy megöljék a Smith testvéreket. Céljukat könnyedén elérték, a két védtelen rab meghalt, a mormonok pedig elhagyták a várost. Joseph Smith-t az egyház tagjai mártírrá nyilvánították, és Jézushoz hasonlították, akit szintén prófétájuknak ismertek el. Ezzel a mormon egyház megtette az utolsó lépést legitimációja felé. Joseph Smith helyébe új vezetőként Brigham Young lépett, aki idővel a legmeghatározóbb jelentőségű elnöke lett a közösségnek.

A magukat az Utolsó nap szentjeinek nevező mormon egyház szintén Jézus földi visszatérését hirdeti. Tanításukat egy Mormon nevű prófétának tulajdonított könyv foglalja össze. Egyházszervezetük élén a „látnok” áll, neki van alárendelve a 12 „apostolból” álló tanács. A vallás a mormonok részére előírta a többnejűséget (1890-ig). Központjuk és főtemplomuk az USA Utah állam-beli Salt-Lake-City-ben van. A missziós területeken egyszerű imaházakat, közösségi házakat tartanak fönn.

A reformált egyházak sorában speciális helyet foglal el a mormon egyház. Tényleges alapítása és egyházszervezés Brigham Young (1801-1877) nevéhez fűződik, aki a mormonok hosszú üldözése és vándorlása során megalapította Utah államot és annak fővárosát, Salt Lake City-t (1847), s ugyanitt a mormon egyház központját. A hattornyú katedrális 1859-ben készült el. A főtemplomon kívül a missziós területeken a mormonok csak imaházakat, gyülekezeti házakat működtetnek. Ezekben a liturgikus tér egyszerű gyűlésterem formájában valósul meg. A főtemplomban végzett liturgia a nem beavatottak számára nem ismert. Fejlett zenei kultúrájuk alapján feltételezhető, hogy az ének és a zene fontos szerepet kap az istentiszteleteken. Kifejezett papság, „egyházi rend” nincs az egyházon belül, a maga területén minden mormon papi hivatást lát el. Teológiájuk nehezen áttekinthető, átmenet az antitrinitárius monoteizmus és a monolátria között. Missziós tevékenységükben fontos szerepet kap az elhunytaknak szóló igehirdetés, s ehhez kapcsolódóan a családtörténeti kutatás. A megismert és megtért elhunytak lelkeiért a nagyobb központokban rendszeres halotti szertartást végeznek, s itt tartják őket nyilván. (i-t)

Nincs fizetett papság

Az egyház tagjai a Bölcsesség Szavának nevezett egészség kódex alapján élnek, mely szerint nem fogyasztanak alkoholt, kávét, teát, kábítószereket, nem dohányoznak és tilos a házasság előtti szex is. Tizedet fizetnek minden jövedelmükből, melyet az egyház épületek építésére, fenntartására, humanitárius szolgálatokra és projektekre, és a világméretű misszionáriusi munkára fordít. Az egyháznak nincsen fizetett papsága, minden vezető az egyház elnökétől kezdve a kis egységek tagjaiig önkéntesen szolgál.