Dortmund. Heinz Sängernek van egy álma: a dortmundi nyugdíjas mindenképpen meg akarja szerezni II. János Pál pápa mobiltelefonját. Ha a Szentatyát még nem is, de Joseph Ratzinger bíborost, a vatikáni Hittani Kongregáció prefektusát már sikerült rávennie, hogy aláírásával dedikálva elküldje neki mobiltelefonját. A szenvedélyes gyűjtőt, az 59 éves Sängert azonban ez nem elégítette ki.
A mobilok megszállottja
Addig is, amíg esetleg kézbe veheti a fekete pápai maroktelefont, van mivel vigasztalódnia a dortmundi nyugdíjasnak. Ott van például az Egyesült Államok volt elnökének, Bill Clintonnak a mobilja, amelyért – mint mondja – egy esztendeig küzdött. Az igazat megvallva, nem nagyon érte meg a fáradságot: a mobiltelefon ugyanis, amelyet a szabad világ egykori első embere az 1999-es kölni csúcstalálkozón a kezében tartott, csúnya és nagy – vallja be a mobilok megszállottja.
Ott van azután a popsztár, Madonna maroktelefonja. „Már 110 000 márkát is ígértek érte, de soha el nem adnám” – fogadkozik Sänger, akinek gyűjteményében megtalálható Claudia Schiffer, Michael Schumacher, Gerhard Schröder és Helmut Kohl – egykori – mobilja is.
Sängernek egyedülálló mobiltelefon-múzeuma van a pincéjében, amivel világrekorder. A Telekom Dortmund egykori üzemi felügyelője nem érdemtelenül került be a Guinness Rekordok Könyvébe: 1995 óta már csaknem ezer maroktelefont gyűjtött, köztük hatvanat előkelőségektől.
Sänger gyűjteményének külön érdekessége az ősmobilrészleg: az ötvenes és hatvanas évekből származó „antik” darabok. Ilyen például egy 1958-as készülék. Jó erőben kellett lenni hozzá, súlya ugyanis 16 kiló, így ez a mobil – megmozgatási nehézsége miatt – akár stabilnak is hívható. Eredeti ára 8000 márka volt, annyiba került mint egy kisautó. Akkoriban Németországban mintegy tízezren használtak mobilt – ma több mint 55 millió készülék üzemel.
A telefonpince talán legspeciálisabb darabja az a mobiltelefon, amelyik nem is az. Willy Brandtnak, az NSZK néhai kancellárjának „maroktelefonjáról” később kiderült, hogy valójában diktafon. Sänger valahányszor szóba hozta ezt, minden alkalommal azt válaszolták neki, hogy a diktafont Brandt közvetlen környezetében mindig is „a kancellár maroktelefonjának” nevezték.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.