A méret igenis számít - Gigantikus építmények

Az ismeretterjesztő dokumentumfilmeket sugárzó Spektrum bemutatja, mi minden jöhet létre, ha az eltökélt szakemberek követik azt az ősi vágyat, hogy mind hatalmasabbat és tökéletesebbet alkossanak. A hatrészes sorozatot, amely a múlt szombaton kezdődött, és amelyet hétvégenként tűznek műsorra, érdemes megnézni, hiszen a világ leggrandiózusabb építményeit ismerhetjük meg.A haladás egyik ismérve, hogy a dolgok egyre nagyobbra nőnek. Az emberiség mindig jobbat, nagyobbat, hosszabbat, nehezebbet vagy éppen magasabbat szeretne alkotni. A fejlődés iránti vágy szinte a kezdetek óta jellemzi az emberiséget. Sokan a végletekig elmennek, hogy terjeszkedjenek, alkossanak és kitolják lehetőségeik határait. Ennek nyomán olyan extra méretű alkotások születnek, mint akár a piramisok, a Tádzs Mahal, a versailles-i kastély, a dubaji Burdzs Khalifa felhőkarcoló, vagy akár a közlekedés terén a TGV vagy az Airlander 10. Mindezek remek példái annak a szemléletnek, hogy a méret igenis számít. A Gigantikus építmények sorra veszi az ember alkotta legnagyobb építményeket, közlekedési eszközöket – hogyan születtek, hogyan buktak el egyesek, és hogyan lettek sikeresek vagy maradtak fenn a mai napig. Ennek nyomán nézzünk meg most mi is egy-két hatalmas építményt.  [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"281300","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"480","title":"A világ legmagasabb szabadon álló tornya a 634 méter magas, Sky Tree névre keresztelt tévétorony Tokióban","typeof":"foaf:Image","width":"320"}}]] 2012-ben adták át a világ legmagasabb, szabadon álló tornyát, a 634 méter magas, Sky Tree névre keresztelt tévétornyot Tokióban. A világ legmagasabb épülete azonban továbbra is a dubaji Burdzs Kalifa a maga 828 méteres magasságával, de ez egy másik kategóriában rekorder – a Burdzs Kalifa felhőkarcoló, nem pedig torony. A tokiói torony egy szeizmikusan igen aktív területen fekszik, így nagy mérnöki kihívás volt a megtervezése és megépítése. Csak a megtervezésén több mint száz mérnök dolgozott. A torony alapja szabályos háromszög alakú, az oldalai 68 méteresek. Ez az első néhány tucat emelet után kezd el kör formára átalakulni, és a torony nagyjából a felétől már szabályos henger. Az alsó szinteken a japán pagodák építésekor alkalmazott technológiát, a shinbashirát vetették be a tervezők. Ez a hagyományosan ötemeletes pagodáknál egy láncokon lógó nehéz oszlop, ami földrengéskor ellensúlyként működik, és csillapítja a földmozgás hatását. A torony stabilitásáról az alapzat három sarkába épített, 50 méteres mélységig lenyúló, egy fa gyökérzetéhez hasonlító vasbeton oszlopok gondoskodnak, amelyeket 35 méretes mélységig fal köt össze. A világ legmagasabb felhőkarcolóját a 2020-as dubaji világkiállításra tervezik felépíteni a Burdzs Kalifa építői. Mohammed Alabbar, az Egyesült Arab Emírségek vezető ingatlanfejlesztő cégének, az Emaar Propertiesnek az elnöke bejelentette, hogy összefognak Santiago Calatrava Valls svájci-spanyol építésszel egy új felhőkarcoló megépítésére. A Tower (Torony) nevű épület magasabb lesz a Burdzs Kalifánál, építési költsége egymilliárd amerikai dollárra rúg majd. [[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"281301","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"455","style":"width: 600px; height: 300px;","title":"A Tower (Torony) nevű épület magasabb lesz a Burdzs Kalifánál","typeof":"foaf:Image","width":"910"}}]] A világ leghosszabb és legmagasabban fekvő üvegpadlós függőhídja a festői szépségű dél-kínai Csangcsiacsie Nemzeti Parkban található. A mintegy 300 méteres magasságban húzódó, 430 méter hosszú, sziklák közé feszülő üveghidat tavaly adták át. A világ leghosszabb hídja szintén Kínában épült. A 2010-ben elkészült Tanjang–Kunsan vasúti híd 164.8 km hosszúra sikeredett, és a Sanghajt Nankinggal összekötő Peking-Sanghaj vasútvonalon húzódik. A híd egy 9 kilométeres szakasza párhuzamosan fut a Jangce-folyóval, vagyis amolyan magasvasútként kell elképzelni ezt a részt. [[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"281299","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"924","style":"width: 600px; height: 352px;","title":"A Colosseum Róma leglátogatottabb nevezetessége és a világ legnagyobb amfiteátruma","typeof":"foaf:Image","width":"1575"}}]] A leghíresebb római kori építmény. Természetesen a Colosseumról van szó, amely egyben a világ legnagyobb amfiteátruma. A Colosseum elliptikus alaprajzú, 188 m hosszú és 156 m széles építmény. 48,5 m magas; mészkőből, tufából és téglából emelt, bonyolult szerkezetű építmény, amelyben 50 000 néző foglalhatott helyet, és nem kevesebb, mint 80 bejáraton át juthattak be az épületbe.(Spectrum.hu, ripost, ú)