A magyar kreativitás napja - Rubik Ernő - PORTRÉ

A háború alatt, 1944. július 13-án született Budapesten a repülőgép-tervező Rubik Ernő fiaként. A találékony szellemet apai ágon öröklő fiú a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett építészmérnökként 1967-ben, majd az Iparművészeti Főiskolán belsőépítészetet tanult 1971-ig. Ezután építész-tervezőként dolgozott, 1970-88 között az Iparművészeti Főiskolán (a mai Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen) tanított.

1974 tavaszán oktatási segédeszközként tervezte meg a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas, mérnöki modellezést segítő szerkezetét, amelyről később kiderült, hogy játéknak is igen szórakoztató. 1975-ben rukkolt elő bűvös kocka nevű játékával, amelyre 1976. október 28-án RU-158 ügyszámon, "Térbeli logikai játék" néven kapott szabadalmat. A kocka a játékosok körében rövid idő alatt példátlan népszerűségre tett szert, gyártásához és külföldi terjesztéséhez azonban át kellett verekednie magát a hazai bürokrácia útvesztőin, de végül Rubik-kocka néven meghódította az egész világot. Népszerűsége 4 évtized után sem csökkent, kihívást jelent játékosok és matematikusok számára egyaránt. Míg az előbbiek a kockakirakási rekordokat (jelenleg 5,55 másodperc) döntögetik, az utóbbiak a kirakási lépések minimális számát keresve igyekeznek megfejteni a titkát.

1980-81-ben több országban volt az év játéka, később klubokat, egyesületeket, versenyeket és világbajnokságokat szerveztek rajongóinak. 1981-ben a kocka bevonult a New York-i Modern Művészetek Múzeuma építészeti és dizájn gyűjteményébe.

Tervezője a tanítás mellett 1982-83-ban főszerkesztőként jegyezte az ...és játék című lapot, 1983-ban megalapította, és azóta is vezeti a játéktervezésre specializálódott Rubik Stúdiót. A kocka után újabbnál újabb logikai játékokkal jelentkezett, 1977-ben alkotta meg a Kígyót, 1985-ben a Bűvös négyzetet, majd a Bűvös dominót, a Sudokubét és a Rubik-órát, 2009-ben a Rubik's 360-at, vagyis a Rubik-gömböt. Ezek azonban nem érték el az időközben kultusztárggyá vált kocka sikerét.

Rubik Ernő 1982-ben innovációs és ösztöndíj alapítványt, 1988-ban pedig Rubik Nemzetközi Alapítványt hozott létre. 1987-től címzetes egyetemi tanár, 1990-1996 között a Magyar Mérnök Akadémia elnöke, 1996-tól tiszteletbeli elnöke. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, 1983-ban Állami Díjat kapott, 1995-ben életművéért, innovációs tevékenységéért Gábor Dénes-díjjal jutalmazták. 2007-ben több mint négy évtizedes, világszerte nagyra becsült tárgyművészeti és feltalálói tevékenységéért, iskolateremtő jelentőségű oktatói munkássága elismeréseként Kossuth-díjjal tüntették ki. 2008-ban Moholy-Nagy-díjat, 2009-ben Esztergom díszpolgára címet, Magyar Örökség-díjat kapott, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést vehette át. 2010-ben Prima Primissima Díjjal, 2012-ben pedig Hazám díjjal és az Amerikai Magyar Alapítvány George Washington-díjával tüntették ki.

A kocka sikere a feltalálót felszabadította, lehetővé tette számára, hogy csakis azt csinálja, amit szeret, ugyanakkor hatalmas lekötöttséggel járt, így a tanítást abbahagyta és jelenleg csak a stúdióbeli munkájával, szoftver és építészeti témákkal, számítógépes-játék témákkal foglalkozik. Folyton újat keres, "nem skatulyázom be önmagam, több témában mindig újabb és újabb megoldásokon töröm a fejem. Nem vagyok az a típus, aki mindig szeretne túltenni önmagán, szeretné meghaladni azt, amit egyszer már megcsinált. Az a lényeg, hogy amivel foglalkozom, abban örömömet leljem" - mondta egy interjúban.

Egy másikban pedig így vallott a kreatív gondolkodásról: "a kreativitás nem egy szakmához vagy egy tevékenységhez kötött dolog, hanem egy alapvető emberi képesség és tulajdonság. Kreatívnak kell lenni például ahhoz, hogy meggyulladjon a tűz, amikor tüzet rakok. Ez azt jelenti, hogy egy adott szituációban megtalálom az akkor éppen leginkább megfelelő megoldást. Nem okvetlenül azt használom, amit tanultam, de elemeiben benne van az is, csak másképp összerakva".