A hét eseménye Kopcsay és Szombathy szerint

A Smer népszerűsége 23%-ra esett. Megjegyzem, a miniszterelnök keményen megdolgozott ezért az eredményért. Egyebek mellett azzal, hogy átvette Slota vagy a mai szélsőségesek szótárát. Így ma már nem az Szlovákiában a kérdés, hogy jobb- vagy baloldal, hanem visszatért a mečiari idők értékkonfliktusa: az üzleti érdekeket kiszolgáló kevély, vulgáris és egoista hatalom leveti maradék gátlását az állam bekebelezését célzó igyekezetében. S képviselői végképp elveszítik önuralmukat, amikor szembesülnek a kritikával. Ha a Smer preferenciacsökkenése ezt tükrözné, pozitív jelzése lenne annak, hogy az emberek nem akarnak egy tisztességtelen emberek által irányított tisztességtelen országban élni. És itt nem csupán szavakról van szó. A jelenlegi hatalom azzal is demonstrálta, miként értelmezi az igazságszolgáltatást, hogy nem volt hajlandó visszatérni a mečiari amnesztiákhoz, csupán egy parlamenti deklarációval akarja elintézni a dolgot. Olyan időkben, amikor az igazságszolgáltatás nem bírja utolérni a Paška fivéreket (a kassai verekedés miatt), s amikor felcsillant a reménysugár Salmanéknak is, a hasonló deklarációk elfogadása nagyon inspiráló lehet. Azt sugallja, hogy Szlovákiában a bűncselekményeket tulajdonképpen nem is kell büntetni. Elég, ha végső esetben szóban elítéljük őket.Csehországban a múlt hétvégén a szélsőséges Ortel együttes díjazása okozott felháborodást a Cseh Csalogány-ankétban. Bár az együttes igyekszik a törvény keretében tartani megnyilvánulásait, a rajongói sokkal nyitottabbak és agresszívebbek. És biztosak lehetünk abban, hogy igazán közel állnak a neonácikhoz. Ezért megdöbbentő, hogy az Ortelnek tapsolt az egész nézőtér, benne a cseh show-biznisz figuráival, s nem véletlenül jelent meg a hasonlat, hogy ha ma az Ortelnek tap­solunk, holnap Hitlernek fogunk. Sokan nem értik meg, hogy az Ortelnek, csakúgy mint a mi kotlebáinknak lételeme a gyűlölet. Ezért kell rá figyelmeztetni, ahogy a szóbeli gyűlölködésre is, legyen az akár a miniszterelnök esetében.  MÁRIUS KOPCSAYa SME publicistája  ------------------------------------------  A hét legfontosabb magyar közéleti eseménye a 23 éves regnálás után a harcot mégis feladó úszószövetségi elnök, Gyárfás Tamás lemondása. A sportvezetőnek alighanem az tette be az uszodaajtót, hogy a távozását kitartóan követelő úszók diktatúraellenes pólókban indultak Kanadába a rövidpályás vébére, így a forradalom nemzetközi kereteket kapott volna, ami a FINA-funkcionáriusnak már túl sok lett volna. Gyárfás bukását alighanem az okozta, ami minden túl sokáig működő hatalomét: a kifáradás. Szívós kitartással és erőszakossággal építette fel úszóbirodalmát, ahol még a napkeltéről is ő dönthetett, ily módon hasonló hatékonysággal irányította szervezetét, akár Orbán Viktor a Fideszt. A miniszterelnök kormányzata viszont bőséget hozott a sportágazatnak, így a pénzszerzés már nem tette nélkülözhetetlenné az úszóelnököt.  *  *  *A hét legfontosabb külpolitikai eseménye igazából inkább egy európai választási eseménysorozat, amely a Trump-dominó következő állomásait jelentheti: megismételt elnökválasztás Ausztriában és népszavazás Olaszországban, mely egyúttal a baloldali Renzi kormányfő, a Dél Gyurcsányjának sorsáról is dönthet. Ezeket megelőzte a francia államfő, a szocialista Hollande bejelentése: első regnáló vezetőként nem kíván újrázni megtépázott népszerűsége miatt. A baloldal tehát Franciaországban és Itáliában is a bukás szélére reformálta vezéralakjait, miközben az osztrákok esélyt adhatnak a radikális jobboldali Hofer elnökségének – a washingtoni gyors európai állomásokra is befuthat. SZOMBATHY PÁLpublicista