A Helsinki-bizottság nyilatkozata

A Magyar Helsinki Bizottság egy hete annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar kormány kivitelezhetetlen álmegoldásokkal hitegeti a hazai közvéleményt és a határon túli magyar szervezeteket ahelyett, hogy befejezettnek tekintené a vitát, és megvalósítható megoldásokat keresne.

A kormánynak mérlegelnie kellene, hogy a határon túli magyaroknak, amennyiben Magyarországon kívánnak élni, nem adható-e alanyi jogon magyar állampolgárság – olvasható a bizottság MTI-hez eljuttatott közleményében. A kormány intézkedései vagy csak új nevet adnak meglévő intézményeknek (nemzeti vízum), vagy megvalósíthatatlanok (az uniós országokba is érvényes útlevél más országok állampolgárainak) – tartalmazza a szervezet elemzése.

Ma is kérhető és adható három hónapnál hosszabb tartózkodásra jogosító vízum, ha a külföldi tanulás céljából, gyógykezelésre, családi kapcsolatai fenntartása miatt kéri, feltéve, hogy magyarországi tartózkodása idején van hol laknia, illetve megélhetése biztosított. ,,Ilyen vízumot tehát csak diákok és vagyonos emberek kaphatnak, illetve olyanok, akiknek Magyarországon jómódú hozzátartozóik vannak” – áll a közleményben. Az állásfoglalás szerint a határon túli magyar fogalmát közjogi tartalommal csak akkor lehet megtölteni, ha erről megegyezés születik azzal az állammal, amelynek a határon túli magyar állampolgára. Ehhez pedig az kell – olvasható a közleményben –, hogy az adott ország ismerje el az ott élő nemzeti kisebbségek jogait és létezését. A Magyar Helsinki-bizottság állásfoglalása leszögezi: a magyar hatóságok nem adhatnak ki olyan útlevelet a határokon túl élő magyaroknak, amely az unió másik országában is érvényes. A közlemény emlékeztet: vízumra csak Ukrajna és Szerbia és Montenegró állampolgárainak van szükségük. Az autonómiatörekvések ügyé- ben a határon túl élő közösségeknek kell dönteniük – írja a bizottság a közleményében, hangsúlyozva, hogy ebben az esetben a viszonosság elve kell hogy érvényesüljön, valamint ehhez ,,gyökeresen át kellene alakítani a kisebbségi önkormányzatok megválasztásának rendszerét”.

Félrevezetőnek tartja azt is, ha a kormány ,,azt a látszatot kelti”, hogy a gyors honosítás lassúságának elsősorban ügyintézési okai lennének. A honosítás feltétele a tartózkodási engedély, tartózkodási engedélyt pedig csak az kaphat, akinek a lakása és megélhetése Magyarországon biztosítva van. Ez a szabály nem változott 1993 óta, és nem enyhít rajta sem a kérelmező magyar nemzetisége, sem az, ha Magyarországon családja van – hívja fel a figyelmet a Helsinki-bizottság. A problémát ,,túlhaladottá“ teszi az, hogy Románia és Horvátország hamarosan az unió tagja lesz, Szerbia és Montenegró, valamint Ukrajna magyar nemzetiségű állampolgárai azonban hátrányos helyzetbe kerülnek más magyar közösségek tagjaival szemben – véli a testület, amely szerint erre a jelen helyzetben és a belátható jövőben nincs megoldás. A bizottság közleménye szerint a megoldás csak az áttelepülés lenne, s az, hogy a Magyarországra érkezettek egyszerűsített eljárás keretében megkapják a magyar állampolgárságot.

A Magyar Helsinki Bizottság állásfoglalása szerint politikai elszántságra, erkölcsi támogatásra és bizalomra van szükség a fenti elvek kimondásához, valamint annak megértésére, hogy ,,a határon túli magyarok túlnyomó többsége nemcsak azért marad a szülőföldjén, mert az anyaországban nem kap tartózkodási engedélyt”.