A Golf-áramlat trónfosztása?

Az iskolában úgy tanultuk, s manapság is így tanítják, hogy Nyugat-Európa enyhe teleit a Golf-áramlat melegítő hatásának köszönheti. Ezt az elképzelést először Matthew Maury neves amerikai oceanográfus fogalmazta meg 1855-ben.

Az vitathatatlan tény, hogy míg mondjuk Angliában és a Skandináv-félsziget nyugati peremén a hideg évszakban is enyhe klímát élveznek az ott lakók, ugyanazon a szélességen, az Atlanti-óceán túlsó oldalán, a Labrador-félszigeten zord telek uralkodnak. Egy amerikai kutatócsoport azonban nemrégiben azzal a hipotézissel állt elő, hogy a hőmérsékleti anomália oka nem elsősorban a Golf-áramlat. Az Európa irányába fújó nyugati szelek hőt vesznek fel az Atlanti-óceán északi vizeiből, mely sokkal több hőt tárol a nyárról, mint az észak-amerikai kontinens belseje. Ez a többlethő teszi Nyugat-Európát óceáni éghajlatúvá, szemben a szélsőségesebben kontinentális Észak-Amerikával. A Golf-áramlat, mely a legvége annak az óceáni szállítószalagnak, mely meleget hoz a déli féltekéről, ugyancsak hőt ad át a nyugatias szeleknek, végső során Európának is. Ezek a szelek azonban valójában nem nyugatiak. Észak-Amerika keleti partvidékére a hideg szelek északról érkeznek, ezzel fokozzák az ottani klíma kontinentális jellegét. Ezzel szemben az atlanti szelek a melegebb déli irányból érkeznek, mielőtt elérik Európát. Mindezek együtt a Brit-szigetek telét 15 fokkal melegebbé teszik, mint amennyi Labradoré. Ám hogy mennyit segít be ebbe a Golf-áramlat, mostanáig nem tudták. Richard Seager és munkatársai az elmúlt fél évszázad meteorológiai megfigyeléseit, adatait annak kiszámítására próbálták fölhasználni, hogy a világ szelei hogyan terjesztik szét a hőt a bolygón. Számításaik szerint a felvett hő 80 százaléka a nyáron felmelegedő óceánból felvett hőt szállító szelektől származik, és sokkal kevésbé a Golf-áramlatból. Két modellt futtattak le, a lehető legteljesebb klímarendszerekkel, aztán mindkét modellből kiemelték az összes óceáni hőszállító tényezőt, és az eredményt összevetették a teljes változatokkal. A Golf-áramlat hőszállítása döntő fontosságú volt Skandinávia melegítésében és az észak-atlanti térség jégmentesen tartásában. Azt tapasztalták, hogy a Kordillerák nélkül Észak-Amerika keleti partvidéke 6 fokkal melegebb, Európa viszont 3 fokkal hidegebb lenne. Mindez azt is jelenti, hogy a Golf-áramlat az anomáliában kisebb szerepet játszik a korábban véltnél. Ha ez a feltevés igaz, vitákat válthat ki, mert Wallace Broecker geokémikus, aki az óceáni szállítószalag elvét lefektette, az utolsó jégkorszak hirtelen klímaváltozásait elsősorban a Golf-áramlat hirtelen hőmérséklet-csökkenésével magyarázza. Szerinte a Golf-áramlat hővesztesége mindent lehűtött, többek között a déli félteke nagy kiterjedésű területeit is. Több klimatológus szerint modellje kissé leegyszerűsíti a dolgokat. Broecker maga is érzi, hogy elmélete nem minden ponton helytálló, de továbbra is meg van győződve arról, hogy a gyors klímaváltozás mozgatórugója, bár nem kizárólagos hajtóereje, az Észak-Atlanti térségben van.