A fukusimai katasztrófa súlyosabb Csernobilnál?

Medvegyev, a Csernobil hagyatéka című könyv szerzője a Komszomolszkaja Pravda című orosz lapban kedden megjelent interjúban kifejtette: Csernobilban egyetlen reaktorban következett be a baleset, Japánban négy reaktorról és három fűtőanyag-tárolóról van szó. Csernobilban a radioaktív kiszóródás 10 napig tartott, Japánban egy hónapja tart, és még nagyon sokáig folytatódhat. Japánnak nincs semmiféle programja a következmények likvidálására, ötletszerűen járnak el, gyakran nem elég szakszerűen és sikertelenül.
A tudós - egykori neves ellenzéki személyiség - szerint az amerikai tervek alapján 40 éve épült erőmű sok szempontból nem felel meg a követelményeknek: egyebek között csekélyebb erősségű földrengésre számítva építették, mint amely 1923-ban romba döntötte Tokiót, a szökőár elleni védelem minimális volt - a vízszivattyúk a tengerparton, a tenger szintjén voltak -, s a fűtőelemeket nem szállították el, hanem a reaktorok felett tárolták, holott minél magasabban vannak, annál erősebb ott a kilengés. Pedig az elhasznált fűtőelemekben magasabb a radioaktivitás, mint a reaktorokban, és túlnyomórészt nehéz izotópokat tartalmaznak.
A következményeket súlyosbítja, hogy Japánban igen nagy a népsűrűség: Csernobilban az erőmű munkásai számára épült Pripjaty városon kívül néhány falut és emellett mezőgazdasági területeket ért a szennyezés. Medvegyev szerint a kitelepítési övezet területe ma megfelel a csernobilinak, de ez sokkal több embert érint. Japán nagy része "zárt övezetté" lesz sok évre vagy évtizedre.
A tudós úgy vélte: bár a Szovjetunió két napig titkolta a Csernobilban történteket, már röviddel később minden világos volt: elsősorban ami a radioaktív szennyezés mértékét illeti, de egyebek is, noha beszélni nem lehetett róla, s csak az állítólag hibázó személyzetet vonták felelősségre. Fukusimáról viszont az emberiség talán soha nem tudja meg a teljes igazságot, és Japán máris sok mindent titkol. Japánban Csernobiltól eltérően a szennyezés nem elsősorban a levegőbe, hanem a földbe és a vízbe kerül, és hogy mennyi, azt legfeljebb a helyi szakértők tudják.
Emellett Csernobilban egymást követően mintegy 600 ezer ember dolgozott, mert kirendelték a hadsereget, de Japánban ez nem lehetséges. 
Medvegyev arra is rámutatott: az atomenergetikában a fő gond az elhasznált fűtőelemek tárolása. Ezeket általában először a lakott településektől távol eső helyeken tárolják 50 évre, aztán barlangokba viszik további évezredekre. Hogy aztán mi lesz velük, senki nem tudja, mert senki nem fogja megérni.
Végül a tudós úgy vélte: a nukleáris energetikáról hosszú távon alighanem le kell mondania az emberiségnek.
Az orosz Távol-Keleten a naponta közölt adatok szerint továbbra is a szokásos normák körül mozog a nukleáris háttérsugárzás, de a Japánból érkezett szállítmányokat vizsgálva egyebek között "sugárzó" autókat találtak. A sugárveszély felszámolása körül kompetenciaviták dúlnak, és a költségeket nem lehet még felbecsülni.