5 lenyűgöző építmény a Római Birodalomból

Merida

A Római Birodalom olyan építészeti gyöngyszemeket hagyott maga után, amelyek túlélték az évszázadokat, és még ma is építőik technikai kifinomultságáról tanúskodnak. Ez az öt helyszín a kevésbé ismertek közé tartozik, de jelentőségük az ókori világ leghíresebb műemlékeihez mérhető.

Butrint (Albánia)

Butrint a Balkán egyik legérdekesebb régészeti lelőhelye. Bár a terület első települése a görögökhöz köthető, a rómaiak jelentős várossá alakították át fórummal, színházzal, fürdőkkel és vízellátó rendszerrel. A Butrintban található római színház a Kr. e. 2. században épült, majd később kibővítették, így a terület egyik kulturális központja lett. Az amfiteátrum több ezer nézőnek adott helyet, színházi előadásoknak és nyilvános összejöveteleknek adott otthont.

ujszo

A római kori keresztelőkápolna, amelynek mozaikpadlója jó állapotban maradt fenn, szintén a jelentős épületek közé tartozik. Később a város Bizánc befolyása alá került, majd a középkorban a feledés homályába merült. Ma a romok egy természetvédelmi területen találhatók, ahol a római kori épületek maradványait fokozatosan elnyeli a növényzet.

Mérida (Spanyolország)

Emerita Augusta városát, a mai Méridát i. e. 25-ben alapította Augustus római császár a római légiók veteránjainak kolóniájaként. Hamarosan Lusitania tartomány fővárosává és a Római Birodalom fontos központjává vált az Ibériai-félszigeten. A Guadiana folyón átívelő római híd az egyik leghosszabb fennmaradt római híd. Eredetileg több mint 755 méter hosszú volt, és ma is gyalogos átjáróként szolgál. Hasonlóan lenyűgöző a római színház, ahol ma is tartanak előadásokat.

ujszo

A szomszédos amfiteátrum egykor gladiátorviadaloknak adott otthont, és ellipszis alakja minden pontról jó kilátást biztosított. További figyelemre méltó építmények közé tartozik a Los Milagros vízvezeték, amely a város vízellátását biztosította, valamint a Diana-templom, amely neve ellenére valószínűleg a császárkultusz imádatára szolgált.

Constantinus diadalíve (Olaszország)

Constantinus diadalíve a római Colosseum közelében áll, és a római építészet egyik legjelentősebb diadalíve. 315-ben épült Constantinus császárnak a riválisa, Maxentius felett a Mulvian-hídnál vívott csatában aratott győzelme emlékére. A boltív 21 méter magas, és domborművek díszítik, amelyek nemcsak Constantinus sikereit ábrázolják, hanem Traianus, Hadrianus és Marcus Aurelius császár régebbi boltíveiből átvett jeleneteket is belekomponáltak.

ujszo

Ez az egyedülálló jellegzetesség azt mutatja, hogy a rómaiak gyakran „újrahasznosították” a korábbi műemlékek szobrászati díszítését. A háromíves diadalív monumentális kaput alkot, amelyen egykor a diadalmenetek haladtak át. Máig az ókori Róma egyik leglátványosabb épülete.

Ostia Antica (Olaszország)

Ostia Antica a Tevere torkolatánál fekszik, és az ókorban Róma egyik legforgalmasabb kikötője volt. A várost az i. e. 4. században alapították, és később a római metropolisz gabona-, olívaolaj- és egyéb árucikkekkel való ellátásának kulcsfontosságú pontjává vált. A fennmaradt romok bepillantást engednek a római város mindennapi életébe. Macskaköves utcák, lakóházak, nyilvános latrinák, fürdők és pékségek maradtak fenn. Jól látható az insula, egy többszintes lakóépület is, ahol a középosztály lakói éltek.

Ostia Antica

Az Augustus uralkodása idején épült ostiai színház mintegy négyezer néző befogadására volt alkalmas, és ma is előadásokat tartanak benne. A Római Birodalom fokozatos hanyatlásával a kikötőt üledék lepte be, lakói pedig elhagyták.

Pont du Gard (Franciaország)

Ez a dél-franciaországi vízvezeték az egyik legfontosabb római építmény a vízvezeték-építés területén. A rómaiak az i. e. 1. században építették, hogy vizet juttassanak Nemausus városába, a mai Nîmes-be. A Pont du Gard magassága 49 méter, és a tervezésénél háromszintes boltívet használtak a szerkezet súlyának elosztására. A víz a híd tetején átfolyik, és a gravitáció több mint 50 kilométeres távolságon keresztül biztosítja a zavartalan áramlást.

ujszo

Bár elsősorban vízvezetékként szolgált, a középkorban gyalogos- és járműhídként is használták. A római építők nem használtak habarcsot, hanem precízen megmunkált köveket, amelyek kötőanyagok nélkül illeszkedtek egymáshoz. Ma ez az egyik legjobb állapotban fennmaradt vízvezeték, és azt mutatja, hogy a rómaiak olyan mesteri technológiával rendelkeztek, amely lehetővé tette számukra, hogy olyan vízvezetékeket építsenek, amelyek évszázadokat is kibírtak.

(magazin.pluska.sk)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?