<p>Négyszázkilencven éve, 1519. június 24-én halt meg Lucrezia Borgia, a világtörténelem egyik legismertebb és leghírhedtebb nőalakja, akit az utókor - vélhetőleg alaptalanul - gyönyörű, de feslett és kicsapongó méregkeverőnek könyvelt el.</p>
490 éve halt meg Lucrezia Borgia
1480. április 18-án született Rómában, Rodrigo Borja (az elterjedt olaszos írásmóddal Borgia) spanyol bíboros egyik szeretőjének törvénytelen gyermekeként, bátyja volt a sötét emlékű Cesare Borgia. Származása más korban és más szülő esetén akár hátrány is lehetett volna, azonban apja nyíltan folytatta szabados életét és soha nem titkolta gyermekeit. Lucrezia kiváló nevelést kapott és gyönyörű nővé serdült: egykorú leírások szerint vállára omló szőke hajához, bájos arcához, sudár termetéhez báj és kellem társult. Amikor apját 1492-ben VI. Sándor néven megválasztották pápának, lányát politikai törekvései szolgálatába állította. Bár korábban két férjet is kiszemelt neki, tizenhárom évesen végül a nagyhatalmú Sforza család sarjához adta, az esküvőt a Vatikánban tartották. Négy év múlva a férj fölöslegessé vált, de nem akart elválni: ekkor a pápa hatalmi szóval mondta ki a házasság felbontását. A vérig sértett férj repítette először fel a pletykát, hogy volt neje vérfertőző viszonyban él apjával és bátyjával - jellemző a Borgiák hírére, hogy ezt sokan el is hitték.
Lucrezia második férje Alfonz, a nápolyi király unokaöccse lett, akitől fia is született, s őszintén szerették egymást. Vele sem élhetett azonban sokáig: Alfonz politikailag kényelmetlenné vált Cesare Borgia számára, aki 1500-ban bérgyilkosokat küldött húga férjére, majd a sikertelen merénylet után saját kezűleg szúrta le. Lucreziát apja és férje még abban az évben ismét kiházasította, ezúttal Ferrara hercegével boronálták össze. Élete ezután csendesen folydogált, ragyogó udvart tartott, amely a reneszánsz egyik szellemi központja lett. Festőkkel, írókkal, tudósokkal vette körül magát, akik egymással versengve magasztalták szépségét és szellemét. Újabb kutatások szerint kiváló üzletasszony is volt, aki szép vagyonra tett szert vállalkozásaival. A szóbeszéd is elült körülötte, közmegbecsülésnek örvendve hunyta le örökre szemét 1519. június 24-én, nyolcadik gyermekének megszülése után.
Alakja számtalan regényt, filmet, művészeti alkotást ihletett. A Borgiák ellenfelei igyekeztek minél jobban bemocskolni, megtették vérfertőző asszonyi szörnyetegnek, férjgyilkos méregkeverőnek, aki apjával és bátyjával vett részt orgiákon és szeretők garmadáját tartotta. Idővel aztán tudósok alapos vizsgálatnak vetették alá életét, igyekeztek megtisztítani a rálapátolt szennytől, sőt egyesek a másik végletbe esve szinte angyalt csináltak belőle. Vélhetőleg mindkét szélsőséges vélemény nélkülözi az alapot: Lucrezia Borgia a züllött erkölcsű reneszánsz Rómában élt, így nem volt ártatlan teremtés, de szörnyeteg sem: csak korának gyermeke.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.