100 éves lett Bálint gazda

Sokan ismerik a magyarok mindig mosolygós kertészmérnökét, aki megannyi tanácsot adott már az őt kérdező embereknek. De talán vannak olyanok is, akik nem is sejtették, hogy a gazának, aki most lett 100 éves, Bálint a vezetékneve. Ám alig akadnak olyanok, aki Györgynek, Gyurinak szólítanák. 

Gyöngyösön született 1919-ben. Édesapja, Braun Izidor vállalkozó szellemű középbirtokos volt, több nyelven beszélt, édesanyja, Koch Rozália polgári iskolát végzett. Elemi iskolai és gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, 1937-ben érettségizett a főgimnáziumban. Fiatalkori példaképeinek egyike Petschauer Attila olimpiai bajnok kardvívó volt, akit egyszer a gyöngyösi vívók meghívtak egy vívóversenyre, és a bemutató asszón Bálint György lehetett az ellenfele.

Kertészmérnöki oklevelét a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Akadémián 1941-ben kapta meg. A végzés után hazatért családjához, apja már nagybeteg volt. Halála után ő lett a családfő, vezette a gazdaságot, és tanított a Magyar Izraelita Kézmű- és Földművelési Egyesületben.

Ami megmentette az életét

1942-ben behívták munkaszolgálatra, 1944-ben Mauthausenbe, majd a gunskircheni koncentrációs táborba hurcolták, ahonnan 1945-ben szabadult. Az mentette meg az életét, hogy értett a kertészkedéshez.

„A munkaszázadunk első állomáshelye az erdélyi Berecken volt. Amikor két nap vonatozás után megérkeztem, így szólt az ügyeletes altiszt: ’Ott van a szomszéd szobában ötven zsák zab, rakja rendbe őket!’ Fél óra alatt megvoltam vele. Nem gondolták, hogy ez a nyápic, diplomás zsidó képes lesz erre. Két évig tankcsapdákat ástunk. Mivel a többieknél jobban bántam a csákánnyal, néha tudtam másnak is segíteni, hogy elkerülje a büntetést. Amikor híre ment, hogy értek a gazdálkodáshoz, elhívtak fát metszeni a környéken, és fizetségként kaptam egy-egy tányér meleg levest, ami akkor életmentő volt” – mondta egy korábbi interjúban.

A második világháború borzalmait sohasem felejthette, egyetlen testvére maradt csak életben. A háború után hazatért, a gyöngyöshalmaji birtokon megpróbálta folytatni a gazdálkodást. 1945-ben megnősült, fia, Bálint János 1946-ban született. 1948-ban kulákká nyilvánították, internálással fenyegették, elvették a földjét. Feleségével és kétéves kisfiával Budapestre menekült a családi birtokról.

Agrármérnök, főkertész

1949-ben a Magyar Agrártudományi Egyetemen agrármérnöki diplomát szerzett, előbb a Földművelésügyi Minisztérium megbízásából agrártankönyveket írt és szerkesztett, majd a Kertészeti Kutatóintézetben dolgozott. 1953-tól 59-ig a Mányi Állami Gazdaság főagronómusa volt. Ezt követően a Fejér Megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának főkertészeként dolgozott. 1964-től 67-ig Budapesten, az Állami Biztosító Főigazgatóság szakértője volt, majd 1981-es nyugdíjazásáig a Kertészet és Szőlészet című lap főszerkesztői teendőit látta el. Ezzel egy időben szerkesztette a Kertgazdaságot, a Kertbarát Magazint és a Kerti Kalendáriumot is. Rendszeresen publikált a Népszabadságban, a Magyar Nemzetben, a Szabad Földben és a Nők Lapjában. Első feleségétől közben elvált, majd 1972-ben újranősült.

„Maga lesz a Bálint gazda”

1981-től 2009-ig a Magyar Televízió Ablak című közérdekű magazinműsorának állandó munkatársa volt, 1991-től főszerkesztője lett a csatorna Gazdaképző című adásának. Televíziós szerepvállalása óta nevezik egyszerűen csak Bálint gazdának.
Erre így emlékszik: „Amikor frissnyugdíjasként az Ablak című műsor stúdiójában bemutatkoztam, és elmondtam, milyen tanácsokat próbálok majd adni, az egyik fiatal kolléganő fölkiáltott: Maga lesz a Bálint gazda!”

1989-től az újjászerveződő Budapest Rotary Club tagja, átmenetileg elnöke is volt. 1990-ben megalapította a Nagyváthy János Gazdaképző Egyesületet, amelyet 2012-ig vezetett. 1994-ben belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe, a párt Országos Tanácsának tagjává választották. 1994 és 1998 között országgyűlési képviselő volt. 1995-ben megszerezte kandidátusi fokozatát a kommunikáció témaköréből. 2009-ben kilépett az SZDSZ-ből, alapító tagként részt vett a Szabadelvű Polgári Egyesület (SZPE) megalapításában.

Leszavazott díszpolgárság

Megviselte őt a kerületi díszpolgársága körüli botrány. A Fidesz ugyanis leszavazta Bálint gazda XVI. kerületi díszpolgárságát. Akkor az egyik fideszes képviselő, Vincze Ágnes azzal indokolta döntését, hogy „ha pitiség, ha nem, én sem SZDSZ-es múlttal, sem szocialista múlttal nem támogatok senkit díszpolgárnak. Ez van. Lehet kiakadni meg személyeskedni, ebben a döntésemben az sem hatna meg, ha 110 éves lenne Bálint György”. A kertészmérnök később erre azt mondta: „Rosszulesett a megjegyzés, bár az is igaz, meglehetősen kontraproduktívra sikeredett. Ha nincs ez a kirohanás, talán már nem foglalkoznának velem annyit, de így elég komoly reflektorfénybe kerültem. Rengetegen megkerestek, sokan személyesen is, szegény feleségem nem győzött kávét főzni…”

Hetvennyolc évesen vette feleségül Récsey Antóniát, aki korábban több szakkönyvét szerkesztette. Önéletrajza, Keserédes éveim címmel már közös munkájuk eredménye. Büszke arra, hogy fia, János és unokája, András is kertészmérnök lett, sőt, miként ő is, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem dékánjai voltak. Legújabb könyve, a Bálint gazda, a százéves kertész (Bánó Andrással közösen) ebben a hónapban jelenik meg.

Naponta frissíti honlapját

Bálint gazda egyébként több mint 30 szakkönyvet írt, heti- és napilapok rendszeres cikkírója. Amit elméletben leírt, azt saját kis mintagazdaságában, balatonfüredi kertjében meg is tudta mutatni. Néhány éve létrehozta, és unokájával együtt naponta frissíti honlapját, ahol hobbikertészek munkáját segíti.

Egyik alapelve az, hogy az embernek csak addig érdemes élnie, amíg valamit alkotni képes. „Amennyire erőmből futja, minden felkérésnek eleget teszek.” E mellett mivel tölti a napjait? „Sok elfoglaltságom van. A legtöbbet az internettel foglalkozom, van egy honlapom, aminek 425 ezer követője van, sok levelezéssel jár, amit persze nem egyedül csinálok. Az unokám informatikus, ő a társam ebben.”

Egészséges és dolgozik, kiegyensúlyozott életet él – nem csoda, hogy mindenki a titkára kíváncsi. Szerinte nincs titok, hacsak az nem, hogy egész életében olyan dologgal foglalkozhatott, amit szeretett, és amiben mindig megtalálta az örömét. (Felhasznált források: MTI, a HVG és a hvg.hu írásai a témában, Bálint György saját honlapja, a 24.hu, Visszaemlékezések.hu, Kertbarát Magazin)