Holokauszt-emléknap a Selye Gimnáziumban

Idén is rendhagyó módon emlékeztünk meg a gimnáziumunkban a holokausztról, illetve a komáromi zsidóságról. A több mint háromórás megemlékezés célja nemcsak a megemlékezés, hanem a múlt teljesebb megértése, az empátia felkeltése s annak felismerése, hogy a holokauszt az egész emberiség számára hatalmas veszteséget jelentett, s ezáltal megakadályozzunk bármiféle népirtást, akárhol is történjen a világban. Még az iskolában megnéztünk egy ismeretterjesztő filmet a Holokauszt szemei címmel. Steven Spielberg amerikai filmrendező arra kért fel öt filmalkotót, hogy készítsenek egy-egy dokumentumfilmet, amely a gyermekek szemszögéből mutatja be a zsidóüldözések történetét a zsidók elleni korlátozó intézkedésektől a koncentrációs táborok felszabadításáig. A Holokauszt szemei olyan történelmi dokumentumfilm, amely erősen épít az emlékezés pszichológiai folyamatára. Az interjúalanyok nem a múlt iránt érdeklődő tudós, hanem az azt megtapasztaló hétköznapi ember szóhasználatával fogalmazzák meg emlékeiket, így azok mindenki számára érthetők és átélhetők lesznek. A Holokauszt szemei egyike lett azoknak a mozgóképeknek, amelyek használata beépült az oktatásba.

Történelmi sétánkat a zsidó menház előtt kezdtük volna. Sajnos, idén nem tudtuk megnézni a menházat, sőt a zsinagógát sem, mivel épp átépítési munkák zajlanak az épületekben, de a rossz időjárás miatt nem tudtunk elmenni a zsidó temetőbe sem. Így PhDr. Deák Irén történelemtanár tartott rövid előadást arról, miért ezen a napon emlékezünk egyperces néma csönddel a holokauszt áldozataira. Dr. Novák Tamás holokausztkutató így gimnáziumunk aulájában köszöntötte az egybegyűlteket, majd másodikos diákjaink komáromi zsidó áldozatok neveit olvasták fel. Minden hét név után a felolvasó meggyújtott egy gyertyát a kihelyezett mécsestartóban. Majd felolvasásra került 20 Világ Igazának neve és végül a kaddis – a gyászolók imája. Dr. Novák Tamás mesélt a komáromi zsidóságról, temetkezési szokásokról, összehasonlítva azt más vallások hagyományaival.

Minden emléknapnak szerepe van a jelen alakításában. A 21. században is diákjainknak szükségük van arra, hogy tanulni tudjanak a történelemből. Az elmúlt korok csodáin kívül tudniuk kell a szörnyűségekről is. Meg persze a magyar kultúra kimagasló alakjairól, akik itthon vagy emigrációban túlélték a vészkorszakot, mint például Hajós Alfréd, Örkény István, Teller Ede, Kálmán Imre, Neumann János... Mindenképp említést érdemelnek „az igaz emberek az embertelenségben”, mint például Apor Vilmos, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Raoul Wallenberg. De a megemlékezés része kell hogy legyen néhány talán megválaszolhatatlan, mindenképp elgondolkodtató kérdés is: Miért történt meg? Mit lehet tenni, hogy ez soha, sehol semmilyen vallási, etnikai, nemzeti közösséggel szemben ne ismétlődjék meg?

A holokauszt tragédiájának teljessége felfoghatatlan és talán feldolgozhatatlan. A múlt itt van velünk és hat ránk, és e hatás mérsékléséhez sokat és keményen kell dolgozni. Az emlékezés és emlékeztetés mellett az egyik legfontosabb feladat fellépni a világszerte terjedő antiszemitizmus és minden embertelen tett ellen, különösen most, amikor közvetlen szomszédságunkban ismét fegyverek ropognak, amikor ismét féltenünk kell életünket, biztonságunkat. A Selye János Gimnáziumban támogatjuk a holokauszt-emléknap évenkénti megrendezését. Emlékezünk az áldozatokra és próbáljuk megérteni, mi történt több mint 70 évvel ezelőtt, amikor a rasszizmus, az előítéletek és a gyűlölet szabadon tombolhatott.

PaedDr. Králik Zsuzsanna főszervező