Karva. Az ökológiai szemléletű integrált termesztési módszer – a fenntartható fejlődés keretei között – a jobb életminőség és a nagyobb környezetbiztonság elérését szolgálja – hangoztatta a karvai Kertészeti Szakközépiskola tanulóinak tartott előadásában Tomasek Zoltán, a fűri bioTomal vezetője.
Nyugat-Európában keresett portéka
Karva. Az ökológiai szemléletű integrált termesztési módszer – a fenntartható fejlődés keretei között – a jobb életminőség és a nagyobb környezetbiztonság elérését szolgálja – hangoztatta a karvai Kertészeti Szakközépiskola tanulóinak tartott előadásában Tomasek Zoltán, a fűri bioTomal vezetője. Az integrált termesztés látványos és várhatóan tartós térnyerése azzal magyarázható, hogy szinte egyedüli lehetőséget jelent a gyümölcstermesztés, szőlőtermesztés előtt álló feladatok megoldásában.
Termőhelyi adottságaink sokféle gyümölcs termesztését teszik lehetővé. A nálunk termesztett gyümölcsök különleges beltartalmi jellemzői (íz, zamat, illat, kedvező cukor-sav arány stb.) akkor válnak piaci értékké, ha alkuerős gyümölcskínálattal csatlakozunk az Európa Unióhoz. Ez azt is jelenti, hogy a termékszerkezet kialakításánál nem a konkurencia élezését tekintjük elsődlegesnek, hanem a harmonizációt segítő kapcsolódási pontok megtalálását. Az ökológiai szemléletű termesztésre azonban nem csak az export reményében és a nemzetközi követelmények miatt van szükség. Az ökológiai érdekeltség akkor is fennáll, ha belföldi piacra kerül a gyümölcs. Európai szintű harmonizációnk ezen a területen sem maradhat el. Az integrált gyümölcstermesztés Európában szélesebb körben és nagyobb ütemben terjed.
A biológiai gazdálkodás (biotermelés) gondolata Angliában és Németországban már a 20. század elején felvetődött. A követők hoszszú ideig elmaradtak, mert esélyük sem volt a mennyiségi termesztési szemlélet évtizedeiben. A Biológiai és Integrált Védekezés Nemzetközi Szervezete (IOBC) 1973-ban közzétette az integrált növényvédelem feltételrendszerét – minden gazdasági, ökológiai és toxikológiai szempontból elviselhető módszert alkalmazni kell annak érdekében, hogy a káros szervezeteket a gazdasági kárküszöbök alatt tartsuk, miközben a természetes korlátozó tényezők tudatos felhasználását előtérbe kell helyezni. Az ökológiai szemlélet meghonosodása tehát az integrált növényvédelemben kezdődött.
Az integrált termesztésből származó gyümölcs kétféleképpen állhatja a versenyt a magas árszínvonalat diktáló piacon: vagy olcsóbban állítják elő és természetesen olcsóbban kínálják a piacon ugyanazt a minőséget, vagy magasabb árat kérnek a különleges minőség révén. Fontos tudni, hogy az integrált termékek térhódításával egyre kevésbé motiváló tényező a nagyobb árbevétel, sokkal inkább a minden igényt kielégítő minőségi gyümölcs (termék) lesz a piacon maradás feltétele. Az integrált növénytermesztés csupán egy része a komplex biológiai növényvédelemnek. Célja a vegyi készítmények használatának minimalizálása és a hasznos élő szervezetek felszaporodásához szükséges körülmények biztosítása.
Ragadozó atkák kihelyezése
Itt az ideje annak, hogy a gyümölcstermesztők és szőlősgazdák ültetvényeikbe kitegyék a Typhlodromus pyri ragadozó atkát. Az atkát minden második vagy harmadik szőlőtőkére fel kell tenni, illetve valamennyi gyümölcsfára egy-egy filodarabot kell elhelyezni. (bT)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.