Etnikai tisztogatással vádolja Izraelt az Amnesty International

A szervezet szerint az izraeli hatóságok Ciszjordánia úgynevezett „C” zónájában 27 beduin közösséget telepítettek ki vagy fenyegettek meg kitelepítéssel 2023 és 2025 között.

Az 1993-ban és 1995-ben kötött oslói megállapodás keretében létrehozott, Ciszjordánia 60 százalékát jelentő zónát a megállapodás szerint 1997-ig fokozatosan át kellett volna adni a Palesztin Nemzeti Hatóságnak, ez azonban nem történt meg.

A szervezet emellett felhívja a figyelmet az izraeli tisztségviselőknek a zsidó telepek bővítését szorgalmazó felhívásaira, valamint „a zónán belüli palesztin jelenlét minimálisra csökkentését célzó intézkedésekre”, és azt veti a Benjámin Netanjahu vezette kormány szemére, hogy felgyorsította a telepek bővítését, fokozta a telepeseknek nyújtott pénzügyi és logisztikai segítséget, illetve fel is fegyverezte őket.

Az 1967-ben Jordániától elfoglalt Ciszjordániában – Kelet-Jeruzsálemet nem számítva – több mint 500 ezer zsidó telepes él, jóllehet a telepeket a nemzetközi jog továbbra is illegálisnak tekinti. A területet hárommillió palesztin is lakja.

Az utóbbi időben gyakoribbá váltak a telepesek palesztinok ellen elkövetett erőszakcselekményei. A telepespolitikát több európai ország, valamint az Európai Unió is bírálta és szankciókat vezetett be izraeli szervezetek és személyek ellen a palesztinokkal szembeni súlyos emberi jogi visszaélések miatt.