Most telepítsünk csemetefákat

Csak jó minőségű szaporítóanyagot vegyünk. Tehát kiszáradt, megfagyott vagy mechanikai sérülésektől károsodott fácskát semmiképp ne válasszunk. Ne csak a törzs, hanem a korona állapotát és épségét is figyeljük. A legfontosabb szempont azonban az, hogy a gyökérzet kifogástalan legyen.

Nem szabadna, mégis időnként a vásárolt oltványok gyökérzetén észlelünk agrobaktériumos gyökérgolyvát, roseliniás gyökérpenészt vagy szegecsfejű gyökérgombát. A csonthéjasokon pedig a leukosztómás elhalás libabőrös tünetét figyelhetjük meg. Az alma, körte törzsén, vesszőin előfordulhat a fomopsziszos kéregelhalás tünete, a pirosra színeződő, majd a spóratelepek képződése miatt rücskössé vált vesszőhéj.

Az alma alanyokon vértetűtelep vagy vértetű gyökérlakó alakja által okozott duzzanat nem lehet. Az ilyen tüneteket mutató fákat ne vásároljuk meg!

A konténeres oltványok esetében sajnos gyakran előfordul, hogy a fák gyökere természetellenesen meg van görbítve. Ez arra a helytelen faiskolai gyakorlatra vezethető vissza, amikor a gyökeres, korábban kiszedett, méreten aluli, már megfásodott gyökérzetű gyengébb oltványokat kényszerítik természetellenesen meggörbítve konténerbe, és nem az alanyt ültetik edénybe, és nevelik benne. Az ilyen gyökerek a telepítést követő alapos beöntözés után még egy ideig működnek, ám az első csapadékszegény, aszályos, vagy fokozott vízigényű időszakában már nem tudják a mélyebb talajrétegekből felvenni a vizet, így a fa sínylődik, majd elpusztul.

A gyümölcsfacsemetéket a faiskolák koronás vagy suháng oltványoknak nevelik. A suháng telepítése után nagyobb lehetőségünk van arra, hogy a nekünk tetsző koronát alakítsuk ki. Mindenekelőtt a korona magasságát tudjuk szabályozni, a kívánatos szinten való visszametszéssel. Ha sövényt szándékozunk nevelni, akkor is ezt a csemeteformát érdemes választani.

Nem elég azonban a csemetefát kiválasztani, hazavinni, majd – ahogy azt az elárusítóhelyen mondani szokták – mielőbb elföldelni. A késedelem nélküli ültetés valóban nagyon fontos követelménye a csemetefák mielőbbi megeredésének, hiszen a fácska gyökérzete néhány nap alatt annyi vizet veszíthet, hogy az ültetés után kiszárad. Ha nincs időnk azonnal vagy a vásárlás után egy-két napon belül elültetni a fát, akkor az oltványokat a telepítésig vermeljük el. Itt szeretném felhívni a kertészkedők figyelmét az Agrisorb adalékanyag pótolhatatlan szerepére. Vermelés előtt az Agrisorbot vízben oldjuk fel, és a gyümölcsfák gyökerét 15-20 percig áztassuk a közepesen híg oldatban. Csak az így kezelt fácskát vermeljük el. Ajánlatos az Agrisorbos oldat alkalmazása ültetés előtt is. Eredményeként az eredés lényegesen biztosabb, és a fácska kiegyensúlyozottabban fejlődik, hiszen az egyenletes tápanyag- és vízellátottság egész évben biztosított. Az Agrisorb 3 évig is megtartja nedvszívó és -megőrző tulajdonságát. A készítmény jól felszerelt gazdaboltokban már 1 kilós vagy ennél kisebb csomagolásban is kapható.

A facsemeték és cserjék telepítését ajánlatos alaposan előkészíteni. A fiatal fák nagyon meghálálják, ha helyesen istállótrágyázott és jól műtrágyázott talajba kerülnek. Főleg akkor nő meg ennek fontossága, ha nem sikerül az előző fák gyökérzetét maradéktalanul eltávolítani. Márpedig ez szinte lehetetlen. Az ültetés előtt ajánlatos talajvizsgálatot is végezni, amely egyebek között kimutatja, nem kell-e talajfertőtleníteni fonálférgek, rovarlárvák, pajorok stb. miatt. Ha kell, nálunk erre a következő rovarölő szereket engedélyezték: Diazinon 5 G, Dursban 5 G, Marshal 25 EC.

Gödörásáskor, ültetéskor a talaj felső rétegét a gödör egyik, az alsóbb rétegeket a másik oldalára tegyük. A csemete ültetésekor a földet fordított sorrendben töltsük vissza, közben óvatosan – a cipő hegyével – tapossuk meg a gyökerek körül jól eligazított morzsalékos talajt, így a vékony fiatal gyökerek nem sérülhetnek meg. Jó, ha a gödörbe visszakerülő földbe keverünk egy-két evőkanálnyi Agrisorbot, így a föld sokáig megtartja a nedvességet, és védi a gyökereket a kiszáradástól. Fákat, cserjéket lehetőleg nedves vagy borult időben ültessünk, ezzel az eredést gyorsítjuk.

Nem baj, ha a fácska ültetéskor kissé magasabbra kerül, mert a téli talajülepedés következtében a helyére süllyed. A túl magas ültetés viszont árthat, hiszen a téli fagyok könnyebben kárt tehetnek a gyenge gyökerekben. A mély ültetés viszont hátrányos, hiszen ilyenkor az oxigénigényes gyökerek kevés levegőhöz jutnak, szöveteik lassan elhalnak, a tápanyagok felvétele lassan megszűnik. Ezért a mély ültetés sokkal veszélyesebb, mint a magasabb ültetés. Az ültetés befejeztével a csemetét jól kupacoljuk fel.

A kupacokat csak tavasszal, március végén bontsuk le. Ekkor kell a fák köré tányért készíteni, majd az oltványokat öntözni – független attól, hogy mennyi csapadék esett a télen. Különösen a lazább talajokon fontos a fák jó beöntözése. Az öntözést hetenként ismételjük, amíg a fák meg nem erősödnek.

A szerző növényvédelmi szaktanácsadó

Az ültetéskori metszésről

Ültetés előtt a fa gyökereit és ágait visszametsszük. A földlabdás és a konténeres növényekről csak a letört és a sérült részeket kell eltávolítani. A gyökér és az ágrendszer egyensúlyára vigyázni kell. Általános szabály, hogy a fát, a cserjét a magasságának a felére kell visszavágni, és tömegében kétszer annyit hagyni rajta, mint a gyökérzet tömege. Gyümölcsfák esetében a következőképpen járunk el: az almatermésűek koronáját harmadára, a csonthéjasokét felére vágjuk vissza. Metszéskor ügyeljünk arra, hogy az oldalágakon az utolsó rügy kifelé nézzen, és a középső hajtáson, amely az oldalhajtásoknál 30 cm-rel magasabb, a rügy meredeken a metszési helyen legyen. (Kerti Lexikon)