Milyen betegség a szőlőragya?

A legismertebb és a legnagyobb károkat a szőlőperonoszpóra okozza. Életmódjának ismerete és az ellene való védekezés jó támpontot nyújt a többi peronoszpóra elleni védekezéshez is. A szőlőperonoszpóra gombája nem peronoszpóra és nem valódi gomba. Nevét onnan kapta, hogy amikor megjelent Európában, nem ismerték, ám a peronoszpóra családba tartozó gombákhoz hasonlított, ezért nevezték el peronoszpórának. A valódi gombák sejtfala kitinből van, a peronoszpóra sejtfala pedig cellulóz, mint a növényeké. Tudományos neve Plasmopara viticola. A Plasmopara jelentése plazmát szülő, a viticola pedig a szőlő latin nevére utal. Ritkán használt magyar neve szőlőragya.

Amint a tavaszi hőmérséklet ötnapi átlaga eléri a 10 fokot és az időjárás is csapadékos, az áttelelt spórák kicsírázhatnak. Ilyen körülmények között indulnak fejlődésnek a szőlő hajtásai is. Az esőtől a téli spóra fala megduzzad és megreped. Ezután kibújik belőle a spóratartó, amely esőcseppekkel fölverődik a szőlő leveleire. A levelekre érve a sporangiumból kis, vízi állatkákhoz hasonló spórák kerülnek elő. Ha a spórák kirajzásakor a szőlőlevélen gombaölő szer van, az a rajzó spórákat kiírtja. Ha a megelőző permetezést elmulasztottuk, akkor a spórák egy légzőnyílás mellé telepednek és a nyíláson át csírát növesztenek a levél belsejébe, majd ezeken keresztül kiszívják és megemésztik a szőlőlevél sejtjeinek tartalmát. A fertőzés helyén a levél pergamenszerűvé válik, olyan lesz, mint amikor papírra olajat cseppentenek. Ez az olajfolt a peronoszpóra-fertőzés jól látható jele. Az egészen kis leveleket nem fertőzi meg, mert azokon még nincsenek légzőnyílások. A téli spórákból kiinduló fertőzés az elsődleges fertőzés.

Ha a gomba a levélben megfelelően kifejlődött, a levél fonákán, az olajfolton fehér gombafonalak törnek elő, ez a jelenség a peronoszpóra kivirágzása. Eső után 20–24 C fok hőmérsékleten a fertőzés újrakezdődik, ez a másodlagos fertőzés, amelyhez 1,5–2 óra elegendő. Csapadékos évben ez 6–8 esetben is megismétlődhet. A fertőzés és az olajfolt megjelenése közötti idő a lappangási idő. Az olajfolt megjelenése felszólítás a permetezésre, a hatásos védekezés titka ugyanis, hogy a permetlé a peronoszpóra kivirágzása előtt már a levélen legyen. Mivel a lappangási idő a hőmérséklet függvénye, eső után az olajfolt megjelenésének ideje nagy pontossággal kiszámítható. Ha egyetlen védekezést kihagyunk, a következő fertőzések száma háromszorosára, a harmadik tízszeresére, de esős időben június elejétől július végéig húszezerszeresére is emelkedhet. Ez a levelek lehullásával és a bogyók teljes leszáradásával jár.

A levelek fertőzésénél is nagyobb kárt okoz a fürtperonoszpóra. A virágzat különböző részein levő légzőnyílásokba a rajzó spórák behatolhatnak. Amikorra a bogyók borsószem nagyságúra fejlődnek, ezek a nyílások benőnek, így a bogyók közvetlenül már nem fertő-ződhetnek. A kocsányokon és a fürttengelyen azonban még mindig behatolhat a micélium a bogyókba. Július végére a kocsányok és a fürttengely is elfásodik, így a rajzó spórák már nem képesek behatolni. Ha a fürtön fertőzést észlelünk, azt csak felszívódó szerrel tudjuk elpusztítani, mivel a micélium már a bogyók héja alatt van, kontakt permetezőszer oda nem hatol be.

Nagyon fontos, hogy meg tudjuk különböztetni a peronoszpórát a lisztharmattól; a peronoszpórák ellen hatásos permetezőszerek ugyanis a lisztharmatok ellen hatástalanok, a lisztharmatok elleni szerek pedig nem ártanak a peronoszpórának. A peronoszpóránál „olajfolt” jelenik meg, a lisztharmatnál nincs ilyen folt. A peronoszpóra kivirágzása a levél alsó részén látszik, a lisztharmaté kezdetben a levél felső, súlyosabb esetben mindkét részén látható. A szétvágott peronoszpórás bogyó egész belseje barna, a lisztharmatos bogyónak csak a héja alatti vékony rétege barnul meg. A peronoszpórás bogyó szétdörzsölés után nem dohos szagú, a lisztharmatos igen. A hajtásokon a peronoszpóra csak ritkán jelenik meg, a lisztharmat már a rügyek kibomlásával együtt (a rügyekben telel át) megjelenik. A peronoszpóra csak nedves időben fertőz, a lisztharmat pedig száraz, fülledt időben.