Mi várható a növényvédő szerektől?

A rovarok ellen elsőként arzéntartalmú szerekkel, nikotinnal és piretrinnel védekeztek. A növényvédő szerek kutatásában nagy lökést adott az 1940-es évektől az első szerves gombaölő szer, a Dithane és a Zineb megjelenése. Ahogy nőtt az engedélyezett növényvédő szerek száma az 1960-as évektől, úgy lett egyre nehezebb eligazodni közöttük. A sok tulajdonság, felhasználhatóság egyre több csoport elkülönítését diktálta.

Többféle szempont alapján lehet őket csoportosítani. Ilyen nagy csoport a gomba- és baktériumölő szerek. Ahogy nevükből is kitűnik, főleg a mikrogombák és baktériumok ellen hatásosak, melyek a termesztett növényeken élősködnek. Ezeket gyakran fungicideknek és baktrericideknek is nevezzük. Ebben a csoportban találhatók a kén és réztartalmú permetszerek, melyeket növényvédelmi célokra legrégebben használ az ember. Egyik nagy előnyük, hogy a kórokozók több mint 100 éves rendszeres használatuk ellenére sem „szoktak hozzájuk”, azaz nem alakult ki rezisztencia velük szemben. Egyébként így van ez a többi kontakt gombaölő készítménnyel is, míg a sokkal fiatalabb felszívódó készítményeknél fennáll a veszélye annak, hogy a kórokozó a permetszert megszokja és ezt követően nem lesz kellő hatása. A felszívódó (szisztematikus) készítményeknek viszont az a nagy előnyük, hogy esőállók, 0,5–1 óra alatt már bejutnak a növénybe, így belülről a növény szöveteibe jutó kórokozók ellen védenek. Ezenkívül a kontakt szereket a fertőzés létrejötte előtt kell kijuttatni, mert csak a gomba csirázását képesek meggátolni. Ezzel szemben a felszívódó készítmények 1–3 napos gombafonalat is képesek elpusztítani, sőt új spórák képzését is gátolják. Hatásuk általában egyszer olyan hosszú, mint a kontakt szereké. E tulajdonságaik miatt sokan szívesen alkalmazzák a felszívódó készítményeket. A rezisztencia kiküszöbölése érdekében viszont nem szabad állandóan ezeket használni, különösen almában, szőlőben, melyeket az év során 7–10-szer vagy többször is védelemben kell részesíteni.

A közismert kéntartalmú szerek ma sem szorultak ki a piacról. A kén kontakt hatású szer, természetbarát és olcsó. Nem kell attól tartani, hogy vele szemben a kórokozók ellenállóvá válnak, mert ennek ennyi év alatt még a gyanúja sem merült fel. Nálunk kapható: Thiovit, Kumulus WG, Sulika, Sulikol Sulex 20. A kénkészítmények hátránya, hogy egyes növényfajtákat perzselik és 25 C fok felett az égetés kritikus mértéket ölt. Ellenben ha a hőmérséklet nem éri el a 15–18 C fokot, hatása csökken. Ugyanakkor nagy előnye a jelentős rovarölő mellékhatása. Ezt a tulajdonságát érdemes kihasználni a gyümölcsösökben, a szőlőben a takácsatkák és a pajzstetvek elleni a közvetlen rügyfakadás előtti lemosó permetezéseknél.

A réztartalmú szerek legismertebb képviselője a rézgálic, mely Bordóilé néven lett halhatatlan. Először a szőlőperonoszpóra ellen, majd más növényeken károsító peronoszpórafélék ellen még ma is használják. Sok növényfajtánál rézérzékenység mutatkozik, sokan azonban előnynek tartják, hogy a réz erősíti a levelek szöveteit, mások viszont a többszöri rezes permetezést hátránynak tartják, mert késlelteti a növény fejlődését. Egyes alma és szőlőfajtákon perzselést is okozhat. A csonthéjasok, főleg az őszibarack és a kajszi igen érzékenyek a rézre. Ezeknél csak a most időszerű rügypattanásig elvégzett permetezést ajánlják a növényvédelmi szakértők, de azt nagyon! Ez a kezelés a levélfodrosodás elleni védekezés alapját képezi.

A rezes lemosó permetezések jelentősége a gyümölcsösökben azért is nagy jelentőségű, mivel a baktériumos és gombás elhalások és a monília kórokozóit is féken tartja. A rézalapú permetszerek a nálunk is károsító almatermésűek tűzelhalása ellen is bevethetők. A bordóilén kívül nálunk megvásárolhatók még a következő rézkészítményű permetszerek: Cuprocaffaro, Kuprikol 50, Kuprofor 50 SC, Kuprotix 20 DKV, Cuproxat SC és a Champion 50 WP.

A szürkerothadás elleni készítményeket nagy vívmánynak tekinthetjük, mert ez a betegség a szőlőben, zöldségfélékben és szántóföldi növényeknél is már régtől súlyos károkat okoz. Sokáig alig volt lehetőség e sok tápnövényű kórokozó ellen a Ronilanon és Rovralon kívül mást használni. Ma már széles körben elterjedtek közé tartoznak a Sumilex 50 WP, Teldor 500 SC, Merpan, Folpan, Quadris, Amistar, Folicur Shavit WP stb.

Ma már a termelői elvárásoknak megfelelően a legtöbb gombaölő szereket a gyártás során kombinálják, így nevelve hatásfokukat. Az ilyen szerek választéka ma már nagyon széles, így közülük mindenki igénye, elvárása és pénztárcája szerint válogathat.

A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi munkatársa