May elvesztette a szavazást, káosz vár Britanniára

A kilépési megállapodásról a londoni alsóháznak az eredeti menetrend alapján december 11-én kellett volna szavaznia, de Theresa May januárra halasztotta a voksolást, mivel az ír-északír határellenőrzés elkerülésére szolgáló tartalékmegoldás feletti súlyos nézeteltérések miatt reménytelen lett volna a Brexit-egyezmény elfogadtatása.

A képviselők többségét viszont az azóta eltelt több mint egy hónapban sem sikerült megnyernie az ügynek: az Európai Unióval novemberben elért Brexit-egyezményre kedd este 202, a megállapodás ellen 432 képviselő szavazott, vagyis az alsóház 230 fős többséggel vetette el a Brexit-megállapodást. 

Az előzetes kimutatások szerint a kormányzó Konzervatív Párt 316 fős frakciójából 118 képviselő szavazott az ellenzékkel az 585 oldalas Brexit-megállapodás ellen.

Ez a modern brit parlamentarizmus történetének legnagyobb arányú kormányzati veresége.

A kedd esti szavazáson csaknem évszázados rekord dőlt meg: az eddigi legnagyobb alsóházi vereséget Ramsay Macdonald akkori munkáspárti vezető szenvedte el 1924-ben: kormánya egy ellenzéki indítvány szavazását 166 fős többséggel vesztette el.

Macdonald utána parlamenti választást írt ki, amelyet a Munkáspárt elveszített.   

Jeremy Corbyn, a Munkáspárt - a legnagyobb brit ellenzéki erő - jelenlegi vezetője a kedd esti voksolás után azonnal bejelentette, hogy szerdán bizalmatlansági indítványt terjeszt be a kormány ellen. 

Theresa May már Corbyn bejelentése előtt közölte, hogy tekintettel a megállapodás elutasításának mértékére és a szavazás jelentőségére, a kormány szükségesnek tartja annak megállapítását, hogy a kormány továbbra is bírja-e az alsóház bizalmát, ezért tárgyalási és szavazási időt biztosít a bizalmatlansági indítványnak, ha azt a Munkáspárt vagy bármely más ellenzéki erő beterjeszti.

Ha Corbyn bizalmatlansági indítványát az alsóház egyszerű többséggel megszavazza, akkor a Konzervatív Pártnak, vagy bármely más parlamenti frakciónak 14 napja van arra, hogy egy általa működőképesnek tartott kormányt vagy kormánykoalíciót összeállítson, és ekkor újabb bizalmi szavazást kell tartani.

Ha a kormányalakítással próbálkozó párt a második bizalmi szavazáson nem tud többséget szerezni az alsóházban, parlamenti választásokat kell kiírni.

Ez a szabály felülírja a brit választási törvényt, amely öt évben rögzíti a parlamenti választások közötti időt. Nagy-Britanniában legutóbb 2017-ben tartottak választásokat, vagyis a következő választás 2022-ben lenne esedékes.

I take note with regret of the outcome of the vote in the @HouseofCommons this evening. I urge the #UK to clarify its intentions as soon as possible. Time is almost up #Brexit https://t.co/SMmps5kexn

— Jean-Claude Juncker (@JunckerEU) January 15, 2019

Kérdéses mindazonáltal a Munkáspárt bizalmatlansági indítványának kimenetele, mivel a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP), amelynek eseti külső támogatására a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak szüksége van, már jelezte, hogy a szerda este 7 órára kitűzött bizalmi szavazáson a kormányt támogatja.

A Downing Street szóvivője kedd este jelezte, hogy Maynek nem áll szándékában lemondani.

Theresa May közölte: ha kormánya szerdán bizalmat kap, ő egyeztetéseket kezd pártbeli kollégáival, a DUP-val és más frakciók vezető képviselőivel annak megállapítására, hogy mire lenne szükség a Brexit-megállapodás alsóházi elfogadtatásának biztosításához.

A kormány konstruktív módon áll majd hozzá e megbeszélésekhez, de tekintettel az ügy sürgető mivoltára, olyan megoldási javaslatokra kell összpontosítani, amelyek tárgyalásra alkalmasak, és megfelelő támogatottságuk van a házban.

Ha sikerül ilyen megoldási javaslatokat elérni, azokat a kormány véleményezésre az Európai Unió elé terjeszti.

May a kedd esti szavazás előtt is felszólalt. A 54 órás vitát lezáró nyilatkozatában kijelentette, hogy a megállapodás elfogadásának csak két alternatívája van: a Brexit-folyamat leállítása vagy a megállapodás nélküli kilépés az Európai Unióból.

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-politikai elemzőműhely, az Oxford Economics kedd esti helyzetértékelésében mindazonáltal hangsúlyozta: az alsóházban a képviselők - egy csekély kisebbséget kivéve - ellenzik a megállapodás nélküli Brexitet. Márpedig az hamar ki fog derülni, hogy ha a törvényhozók továbbra is folyamatosan a megállapodás ellen szavaznak, az szinte biztos garanciája lenne a megállapodás nélküli Brexitnek, és ennek következményeit a választók számon kérik majd rajtuk.

A ház véleménye szerint ebben a helyzetben a megállapodással szembeni ellenállás idővel elenyészik. Az Oxfored Economics szakértői mindezek alapján 60 százalékos esélyt adnak a megállapodás életbe léptetésének, 35 százalékra taksálják annak a valószínűségét, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnik meg, és mindössze 5 százalékra teszik az újabb népszavazás esélyét.