Lehet-e hatékonyan fellépni a Kreml álhírei ellen?

Európa kitettsége a külső befolyásolási tényezőknek nem új Kína, Oroszország és az USA között, a középpontban egy többpólusú világrendben – bár igaz, ami igaz, minden fél igyekszik hatni a másikra. Viszont egy szövetségi rendszeren belül a „beavatkozás” nem érdek, hiszen alapvetően fennáll egy érdekegyezés, és bár gazdasági téren az USA és az EU kvázi ellenfelek, a NATO más téren egy nagy halmazban tartja az Atlanti-térséget és a többi NATO-országot. 

Ezért sem állnak meg azok az elméletek, amelyek az orosz befolyás hatásait alulértékelik, vagy elhanyagolhatóként kezelik. A NATO szövetségi rendszerén belül ugyanis a bizalmi tényező igen fontos tőke, olyan, amit nem lehet csak úgy „kitermelni”. Ez magyarázza többek között azt is, miért jött létre bizalmi deficit Szlovákia és Magyarország irányában, ami már önmagában is gyengíti a szövetségi rendszert – ez viszont csak Kínának és Oroszországnak fontos. 

Az orosz információs műveletek elleni harc ezért is lett mind fontosabb az elmúlt tíz-tizenkét évben. Az összes bevetett módszer közül az álhírek özönvízszerű folyama vált be a leginkább. Az álhírek elleni fellépés az egész unióban fontos tényezővé vált, és mintegy indikátorává annak, hogy melyik tagország veszi komolyabban a Kreml ténykedéseit. Szlovákia például a Matovič- és a Heger-kormány alatt külön alapot hozott létre a dezinformáció és a fake news elleni harcra. Ezt aztán a Fico-kormány az első intézkedései között eltörölte. Pedig mind Magyarországon, mind Szlovákiában léteznek független tényellenőrző kezdeményezések. 

Ukrajna, mint Putyin első számú célpontja, érthető okokból kifolyólag is kiemelt hadszíntérnek számít nemcsak a kinetikai hadviselés, hanem az informatikai és az ennek a farvizén utazó, mégis oly fontos információs hadviselés szempontjából is. 

Ennek kapcsán kezdte meg munkáját az Ukrajnát érintő dezinformációs műveletek leleplezését célzó szervezet, az Ukrán Kommunikációs Csoport (Ukraine Communications Group). A szervezet lengyel és amerikai kezdeményezésként jött létre. Több partnerország is csatlakozott: Finnország, Franciaország, Kanada, Lettország, Litvánia, Németország, Olaszország és Szlovénia. Részt vesz benne a NATO és az Európai Unió Külügyi Szolgálata (EEAS) is. A lengyel külügyminisztérium közlése szerint az UCG célja, hogy növelje az orosz dezinformációval szembeni közös fellépés hatékonyságát.

Ami talán a legfontosabb, hogy az új szervezetben olyan konzervatívabb politikai irányultságú tagok is vannak, mint Olaszország. Az új kezdeményezésről a kitűzött célokon túl egyelőre nem tudunk többet, de mindenképpen felmerül a kérdés, hogy Szlovákia és Magyarország tervezi- e a csatlakozást, már csak azért is, mert mindkét ország különösen kiemelt célpontja Putyin álhírgyárosainak.