Vida Gergely: Családi ünnep

Illusztrációk: Calin Veronika

(staffázs; V. G. családi képei, fekete-fehér és színes privát fotók, papír, fa)

Nagyanyám margarétás brossa
berepül egy születésnapi tortába,
pontosan az elfújásba. Anyám
érettségikor derékig érő haját
karok szaggatják ki majdnem,  
kapaszkodnának az utolsó
hajszálban is, át ne zuhanjanak
a papír vékony, fehér keretes szélén.

Mintha rendre pokolgép robbanna odabenn,
az időrend, amely csak a lapozható
albumok sajátja,
darabjaira hull, tervezhetetlenné válik
a pillanatok közti vizsla kutatás.

Az elkövető köztünk van, arca sápadt vagy éppen piros.

Mert nem mindegy, hogyan tároljuk a családi fotókat.
Mi egymásra hányva, a komódfiókban tartottuk őket.

A kéz örömei ezek:
húzni tetszés szerint,
kikapni izgatottan valamit.
A régi vágy fűti az archiváltat.

Mi is az, amit
– éppen most –
meglátsz vagy észreveszel,
ami éppen ugyanolyan maradt,
mint amilyen legutóbb?

Valahonnan egy száj, egy fél fogsor,
az idő valagáról beszél nagyapám
egy másik ajakkal, templomba indul,
onnan a kocsmába. Feláll a társaság,
vasárnap délután fényessé kopik egy
öreg ház fala. Nagyanyám, bőröndök
vannak nála, lefújja a műbőrről
a cementport, anyám újra szerelmes
apámba.  



Piros pont

Emlékszem, az éjjeleket
minden alkalommal
újra kellett tanulnom.
Mondtam apámnak,
éjjelből nem vagyok túl
jó, sőt bukásra állok.
Pedig mennyit magoltam
a kis piros kijelző koordinátáit
az első magnón, hogy hol van,
és hogy hol kéne elhelyezkednie
a határtalan vaktérképen.

Ha volt,
elteltem a hold ablakon át
becsuramló tejével.  
De a hússal együtt az egész olyan
40 kilónyi. Bár, mikor melyik
életkorban,
nincs egyéb
képszerű visszaverődés, optikai
visszhang az agy vonatkozó területein.
Csak kipárolgás a fel-fellebbentett párna alól,
a szétnyíló combok közül,
molekulák néma, kimért
tánca.


Pléd

[túl a bójasávon]

A strand az épülő tengerpartokon, illetve nagyobb vízfelületek
(folyamok és tavak) partjain létrejövő felszíni forma,
a szárazföld és a vízfelszín között elterülő átmeneti terület.

Beúszom. Onnan, ahova tartok,
a strand, igaza van a Wikipédiának,
valaminek a mezsgyéjén fekszik majd.
Nyilván megtudom.
Egy meztelen és eltakart test,
elnyúlva ebéd után.


[strandhorgászat]

Vizibiciklik közt úszó a fej,
a törzs odalent horogra akadt.


[21,5 °C]

Lelépve a lépcsőről szinte
visszapattan a bokám,
mintha áramütés érné.
Combomat égeti a víz,
forró olajat tart a meder?
Odabent felizzik a prosztatám,
megrándul gyors egymásutánban
kétszer a vesék környéke,
mellbimbóm fájásig feszül,
mire felismer a tó.
Dehát évek óta itt nyaralok. 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?