Veterán zenészek második fénykora

A New Order tagjai a magánéletbeli hullámvölgyeket, az alkohol- és drogproblémákat maguk mögött hagyva mondhatni újjászülettek – boldogan és frissen vetették bele magukat ismét a zenélésbe. A 2001-es Get Ready című albummal nyolc év szünet után visszatértek, és helyreállították foszladozó renoméjukat. A lemez a szokatlanul rockos hangvételével, briliáns dalaival, erőlködés nélküli lazaságával, lendületével kellemesen meglepte a rajongókat és a zenészszakmát egyaránt – sokan az év legjobb korongjának kiáltották ki.

A zenészek a nyolcadik sorlemezükkel ugyan kicsit tovább szöszmötöltek, mint ígérték, de végül idén márciusban a boltok polcaira került. A Waiting For The Sirens’ Call című album erőteljes és életteli. Manchesterben, Londonban és Liverpoolban rögzítették – két veterán producer: Stephen Street és John Leckie is a segítségükre volt.

Gillian Gilbert billentyűs – a dobos, Stephen Morris felesége – 2001-ben nem tért vissza a zenekarral, állítólag az anyai teendői miatt. A mostani lemez megjelenésével egy időben az együttes megerősítette, hogy Gilbert már nem is tér vissza, és az őt eddig helyettesítő Phil Cunningham állandó taggá vált.

A már-már karikatúraszerűen megöregedett úriemberek, a gitáros-énekes: Bernard Sumner, a basszusgitáros: Peter Hook, a dobos: Stephen Morris és a gitáros: Phil Cunningham szerint a Waiting For The Sirens’ Call az 1989-es zseniális techno-pop lemez, a Technique modern változata. Ehhez képest inkább egy félig ismerős New Order-hangzású, a Get Ready rockos világából is sokat megőrző, félig szolidan új irányokba tévedő dalokat kaptunk. A helyenként kissé túlságosan is elnyújtott, átlagban öt percnél is hosszabb szerzemények között akad majdnem germán techno darab (Guilt Is A Useless Emotion), dance-es ihletésű, lüktetésű szám (I Told You So), még az előző album dalainál is rockosabb, punkosabb felvétel (Working Overtime) és viszonylag sok női vokál (a Jetstream címűben a Scissor Sisters dívája, Ana Matronic működik közre). A lemezen ezúttal is több telitalálat szerepel – a Krafty című első kislemezdal, az elvágyódás hangulatából erőt merítő címadó szám, a másodikként maxin megjelent Waiting For The Sirens’ Call, a legjobb New Order-hagyományokat folytató Turn és a Hey Now What You Doing című gitárorientáltabb felvétel.

A manchesteri veteránok új albuma nem annyira erős, mint az előző volt, de a változatos dalparknak köszönhetően nem csak a rajongóknak ajánlható. (p, est)