Veszedelmes haderők

SZABÓ G. LÁSZLÓ

Izgalmas királydráma az Egy veszedelmes viszony. Pikáns fejezete a dán történelemnek: a mentálisan beteg VII. Keresztély német doktort fogad fel udvari orvosának. Johann Friedrich Struensee a 18. századi Dánia Dr. Csontja is lehetne, aki bátran dönt, bátran odamond, és elegánsan nyúlja le felebarátja kielégítetlen asszonykáját. Az ifjú királynő bele is zúg rendesen férje szilaj dokijába, de az orvos akkor már teljhatalmat élvez a labilis uralkodó mellett, ami az ő esetében annyit jelent: átvette az ország irányítását. A titkos viszonyra azonban csakhamar fény derül. Nemzeti kosztümös a javából. Nem véletlen a címbeli utalás Stephen Frears Veszedelmes viszonyok című ugyancsak remek munkájára. Nikolaj Arcel rendezése hasonló síkon mozog, ráadásul megtörtént eseményeken alapul. Berlinben a fiatal király megformálója, Mikkel Boe Folsgaard a legjobb férfialakítás díját kapta tavaly, idén pedig már Shooting Starként ünnepelte a fesztivál. De a legjobb forgatókönyv díját is ez a nagyrészt Csehországban forgatott film kapta a 2012-es Berlinalén.

És most újabb látványos kosztümös produkció előkészületei zajlanak Csehországban. Az amerikaiak, a franciák, az olaszok és a németek után a dánok számára is olcsóbb az ottani forgatás, a festői helyszínekről nem is beszélve. A forgatás költségei cseh koronára átszámítva kerek 600 milliót tesznek ki, ebből 200 milliót, vagyis a költségek egyharmadát kapja a cseh fél, ami nem kevés.

Minden idők legdrágább dán történelmi eposza lesz az 1864 című film, amelyet már most nagyszabású európai projektként emlegetnek, hiszen több európai tévécsatorna áll a produkció mellett. A játékfilmmel párhuzamosan nyolcrészes tévésorozatban gondolkodnak az alkotók, élükön Ole Bornedal rendezővel, aki eddig drámákat, thrillereket és horrorokat készített. Néhány cím csupán az ő nevével fémjelzett alkotások közül: Éjféli játszma, Mélyvíz, Dina vagyok, Csak egy szerelmes film, Szabadíts meg minket a gonosztól, Démoni doboz. Történelmi témákban eddig még nem kellett mélyre merülnie.

Az 1864 a porosz, az osztrák és a dán haderők összecsapását dolgozza fel, amelyet a második schleswig-holsteini háború címszó alatt tárgyalnak a történelemkönyvek. A Németország egyesítéséhez vezető három konfliktus egyike volt ez: 1864 elején a Dán Királyság arra hivatkozva annektálta az említett német tartományokat, hogy azok már 1460 óta perszonálunióban álltak az országgal. Ausztria és Poroszország hadat üzent az északi királyságnak, ám a szárazföldi dán haderővel folytatott harcokat lényegében csak a császári csapatok vívták az egész háború alatt. A békeszerződésben aztán IX. Keresztély dán király lemondott a két tartományról a győztes Porosz Királyság javára, cserébe pedig visszakapta az osztrákok által elfoglalt dán területeket. Ami számunkra külön érdekesség a történetben: a császári haderőnek csupán a felét képezték osztrákok, másik felét magyar, cseh és lengyel katonák alkották. A magyar földön állomásozó csapattestek közül több huszárezredet vagy századot, illetve a 34. kassai és a 72. pozsonyi gyalogezredet állították be a dániai hadjáratba, ahol a magyarokon kívül jelentékeny számban még szlovákok is voltak.

Ole Bornedal már most, az áprilisban kezdődő forgatások előtt azt nyilatkozta: nem kimondottan háborús filmet készül rendezni.

„Az 1864 egy ország, egy nemzet, egy nép története. Életüket nemzedékeken át abszurd politikai érdekek befolyásolták, amelyek rengeteg áldozatot követeltek.”

Nagy erőket, népes statisztériát mozgósít a stáb, de nagy „bevetésre” készül a cseh fél is. Mission Impossible lesz számukra ez is. Talán még komolyabb kihívás, mint a Tom Cruise főszereplésével részben Prágában forgatott amerikai kalandfilm.