Kultúra

Verbunkos gála

Címében nem, de koreográfiájában rendhagyó előadás készült az Ifjú Szivek Táncszínház műhelyében. A Határon túli nemzeti táncnak nincs témája, nincs különösebb dramaturgiai vonala, az előadás alatt nincs vetítés, nincsenek díszletek, csak zene és tánc, zenészek és táncosok. (Persze, abba is érdemes belegondolni, hol van a határon innen és hol a határon túl.) Országszerte több helyen előadták már, mire eljutott Pozsonyba, aminek két oka is van. Ez az előadás könnyen utaztatható – nem kell színpadot építeni, szerelni, és bárhol eljátszható – szabadtéren épp úgy, mint kultúrházban.
Grendel Ágota

2018. szeptember 30. 09:57

- Somogyi Tibor felvétele

„Nagyon sok megrendelést kapunk falunapra, különböző rendezvényekre. Ugyanis már nem divat meghívni egy színházat egy estére, az a szokás járja, hogy valamilyen alkalomra megrendelik a műsort, egy nagyobb rendezvény részeként – magyarázta Hégli Dusan koreográfus, az Ifjú Szivek művészeti igazgatója, hogyan, miért is jött létre ez az előadás. – Kicsit gálaszerű, populáris műsor, amelyben mindenki megtalálhatja azt a részt, amely neki tetszik, legyen az akár néptánc, népzene, műzene, operett. A verbunkost azért vettük alapul, mert a hiedelemmel ellentétben nem férfitánc, amely a besorozással foglalkozik, bár annak idején erre is használták, hanem egy műfaj, amelynek hatása sok slágeren, számtalan kompozícióban, még Erkel Ferenc Himnuszán is érezhető. Így komponáltuk meg a műsort a néptánctól az operettig.”

Az operett – a verbunkos zene legpopulárisabb hajtása szirupos, cifra dallamvilág, de ez a sajátja – ugyan a végére marad, de van, aki éppen ennél a résznél tapsolja „véresre” a tenyerét. – Tény, hogy az operettnek is köze van a verbunkos muzsikához, a nézőkön múlik, ki hogyan éli meg. Van, akinek azért tetszik a műsor, mert szereti az operettet, van, aki nem szereti az operettet, de érdekesnek találja, hogy össze van állítva a népzene, a néptánc és az operett. Ha valaki mást is lát benne, nem nagy baj. Olyan ez, mint a hagyma rétegei. Van, aki csak az első réteget veszi észre, van, aki a következőt, más az összeset” – mesélte Hégli Dusan. Úgy válogatták össze a zenét, hogy ismerős legyen a nézőknek, s ami nem a népzene kincseskamrájából való, az is már folklorizálódott, mint például az A cigányok sátora. Úgy válogatták össze és állították szembe az ötven dallamot, hogy lehessen hallani, melyik Lavotta János szerzeménye, melyik Rózsavölgyié, Biharié, és melyik a népzene.

 

Galéria
gallery-image-1
gallery-image-2
gallery-image-3
gallery-image-4
+4

Természetesen nem mindenki választja el szigorúan a népzenét és a műzenét. Mint ahogy van, aki úgyanúgy népviseletnek látja a zsinóros huszárruhát, a Bocskayt, a piros-fehér-zöld tüllszoknyát, mint az eredeti népviseletet. „Mert úgy veszik, hogy mindegyik a nemzeti érzelmek kifejeződése. Ezt nem akarom elvenni. Mondjuk az emigrációban élő magyarságnak a kettő ugyanaz – vallotta Hégli Dusan. – Az én számomra ez nem csupán nemzeti kérdés, hogy csak azért, mert magyar, tetszik, hanem ízlésbeli is. Vannak dolgok, amelyek nekem tetszenek, másoknak nem. Nagyon sokáig azt hitték az emberek, hogy a népzene a városi cigány zenészeknél maradt meg. Bartók és Kodály óta tudjuk, hogy ez nem igaz. De ez nem jelenti azt, hogy a városi cigányzenekarok ne hordoznának értéket. Kiválóan eljátszhatják Brahmsot. Az összemosással van gond. Manapság nem szabad semmiről véleményt alkotni. Ott tartunk, hogy valaki még azt sem meri megmondani zsűritagként, hogy neki jobban tetszik a kalotaszegi, fejlettebb a zenei világa, pedig így van. De nem meri elmondani, attól fél, hogy ezáltal alárendelné az egyik zenét a másiknak. Holott ez tény. Mint ahogy Méra tánckincse fejlettebb, mint Kéméndé. Mert egy fejlettebb tánckultúra maradt fönn. Ez nem azt jelenti, hogy Kéménden nem lehetett fejlettebb tánckultúra, csak nem tudunk róla, nincs róla adat.”

Az emberek mintha szándékosan szakadékot akarnának egymás közé mélyíteni. Az egyik oldalon az operettpártiak állnak, a másikon a népzenepártiak. A Szivek szándéka éppen az volt, hogy szétválasszák ugyan a népzenét és a műzenét, de úgy, hogy megmutassák, a népzenéből mi minden fakadt. Nem a mézesmázos operettből alakult ki a verbunkos zene, hanem fordítva. És a verbunkos elemeit használták a zeneszerzők és az egyszerű falusi zenészek.

„Volt, aki megkérdezte, most ezzel azt akartuk mondani, hogy minden verbunk magyar. Nem éppen. Olyan műsorunk van jó pár, amelyekből meg lehet tudni, melyik tánc hova való, aki akarja, tudja, hogy a morva verbunk melyik lehetett, de a Sallait, az ipolyvarbóitól úgyse tudja megkülönböztetni. Elhangzik például Kossuth kedvenc nótája, amire egy morva verbunkot adunk elő, Széchenyi kedvenc nótája is elhangzik, a Csípd meg, bogár, tehát reformkori zenei divatokra is próbáltunk figyelni – mesélt a szerkesztés elveiről a koreográfus. – Nem akartuk a nézőket azzal untatni, hogy kiselőadást tartunk az egyes táncokról, zenei részekről. Azt akartuk, hogy lazítsanak, kapcsolódjanak ki, élvezzék az előadást anélkül, hogy mélyenszántó gondolatokon töprengenének.”

 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Az EB büntetné Szlovákiát egy régi kartell miatt

Algériára új aranykor köszönthet

Čaputová: Nem megfelelő a fegyelmi bíróságok állapota

Frissítve

Elkezdődött Kočner és Rusko bírósági pere

Hyballa + Jedlička + Kalmár = 3 pont

Drága gyógyszerekért fizetünk fölöslegesen

Legfrissebb galériák
Olvasta már?