Valóban Da Vinci "elveszett" művének nyomaira bukkanhattak kutatók Firenzében

A nyomokat a Palazzo Vecchio egyik nagytermének falából, Giorgio Vasari egy freskója mögül szondák és mikrokamerák segítségével vett minták révén azonosították. A kutatók olyan fekete pigmenteket találtak a Vasari-freskó által eltakart falon, amelyeket a reneszánsz művész a Mona Lisánál is használt - vált ismertté hétfőn.

A kutatás már évtizedek óta folyik Maurizio Seracini, a San Diegó-i Egyetem művészettörténész professzora vezetésével. A szakember szerint az eredmények "nagyon bátorítók", de még nagyon sok munkát kell végezni ahhoz, hogy megoldódjon a rejtély. "A bizonyítékok azt mutatják, jó helyen keresgélünk" - fogalmazott Seracini.

A szakemberek firenzei sajtótájékoztatójukon hangsúlyozták, a kutatás nem hozott még egyértelmű eredményt, további vegyi vizsgálatokra van szükség.

Utoljára a XVI. században tettek említést da Vinci Az anghiari csata című befejezetlen freskójáról, amely a legnevesebb firenzei szakértők szerint a csatajelenetet ábrázoló Giorgio Vasari-freskó alatt rejtőzik. Da Vinci a munkát 1505-ben kezdte meg az épületben, Vasari 1563-ban festette meg művét.

A vitatott kutatást vezető Seraciniről szó esik Dan Brown Da Vinci-kód című regényében. (A National Geographic a projekthez 250 ezer dollárral járult hozzá, hogy megkaphassa az első közlés jogát.) A kutatók a Palazzo Vecchio termében lyukakat fúrtak a Vasari-freskóba abban a reményben, hogy mikrokamerákkal megtalálhatják Leonardo véres csatajelenetét. Az általuk használt technológiát egy amerikai atomfizikus, Robert Smither fejlesztette
ki, elsősorban rosszindulatú daganatok nagyfelbontású ábrázolásához.

Seracini meg van győződve arról, hogy Vasari megőrizte Leonardo munkáját oly módon, hogy a képet vékony fallal takarta le, és fölé festette saját művét, és nem véletlenül írta sajátjára a "Cerca trova" (keresd és találd meg) szavakat. Az elméletet alátámasztotta egy 2010-ben elvégzett radaros letapogatás, amely feltárta, hogy Vasari festménye és az eredeti kőfal között egy-két centiméteres űr húzódik.

Művészettörténészek szerint Leonardo feltehetően azért hagyta félbe az anghiari csatáról készült freskóját, mert gondjai voltak kísérleti olajfestékes technikájával.