Tisztelgés Rudolf Krivoš előtt

Pozsony. Rudolf Krivošnak, a huszadik század második fele egyik legegyénibb szlovák festőművészének szentel az életmű javát átfogó kiállí-tást a Pozsonyi Városi Galéria. A Mirbach-palotában 71 festmény látható, különleges válogatásban. A 84 éves alkotó, aki maga is részt vett a szelektálásban, 1990-nél meghúzta a határt. Később született művét nem engedte a kiállításra, és teljesen mellőzte a tájképeit is.

Hiányzó évtizedek ide vagy oda, a Tisztelgés a nagy festő, Rudolf Krivoš előtt című reprezentatív válogatás még így is a szlovák képzőművészet nagy korszakára nyit ablakot. Krivoš ma már a szlovák modern művészet történetében legendának számító Galanda-csoport egyetlen élő tagja. Az 1957-ben megalakult és informális csoportosulásként a hetvenes évek elejéig működő körnek nem volt egységes programja, tagjai a szabad alkotás híveiként a modern vizuális kifejezés művelését tartották elsődlegesnek, és szembementek a szocialista realizmus dogmáival. Egyéni kifejezésmódjuk alakításakor egyebek mellett a cézanne-i posztimpresszionizmus, a kubizmus, az expresszionizmus alapelveiből indultak ki.

Krivoš 1956-ban fejezte be tanulmányait a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola figurális festészet szakán, ahol Ján Mudroch volt a mestere. Az útkeresés időszaka nem tartott sokáig; művészetét a hatvanas évek elejétől erőteljes jelszerűség jellemezte. Miközben a szimbólumok, a figurális szimbólumok új formális lehetőségeinek a keresésére összpontosított, alkotásainak jellegzetes barna tónusával, a formák és színek destrukciójával, az összefolyó festékrétegekkel, az expresszíven barázdált felületekkel, új, „festészetidegen” anyagok bevonásával egyéni, összetéveszthetetlen kézjegyet alakított ki. Expresszív, szinte szobrászi formaként megjelenített, feszültséget sugárzó emberi alakjait Ján Johanides író anno olyan organizmusoknak nevezte, amelyekről lenyúzták a bőrt, s mint ilyenek, a létezés alapvető kérdéseit vetik fel intuitív erővel. Rudolf Krivoš Mirbach-palotabeli kiállításának is tematikus vezérfonala az emberi alak – a képeken pontosan végigkövethető, miként alakult a művész ábrázolásmódja, miközben az élet súlya alatt deformálódott figurák változatlanul a létbe vetettség élményét sugározzák. Nem utolsósorban: a válogatás a női alak, a női test krivoši metamorfózisát is végigköveti.

A Mirbach-palotában most látható 71 festmény tíz szlovákiai galéria gyűjteményéből, magángyűjtőktől és a művésztől került a kiállításra, az életmű legjavát felvonultatva. A tárlat – amelyhez az életmű új értelmezési lehetőségeit kereső gazdag katalógus is megjelent – 2018. január 8-ig tekinthető meg.