Szívinfarktus után

A második az, hogy ki kell hagynia étrendjéből a zsíros falatokat, a disznóhúst, ki kell hagyni a füstölt húsokat, sajtokat, ehelyett tengeri halat fogyasszon. Ha már húst, akkor szárnyast vagy vadat, de nem sütve, hanem párolva, diétásan, és csak a felét annak az adagnak, amit eddig megevett. Leginkább müzlit, búzakorpát, kását (kukorica, köles) és sok nyers zöldséget, valamint belföldi gyümölcsöt ajánlok.

A harmadik a rendszeres testmozgás, kertészkedés, biciklizés, kímélő futás, úszás és könnyebb testgyakorlatok. Minden fizikai megterhelés akkor segítő, ha addig csináljuk, ameddig kellemesen fárasztó. Ezt bizonyítja az a tapasztalat, hogy akinek magas a vérnyomása, és egész nap a kiskertjében tevékenykedik, élvezi a csöndet, a jó levegő felüdíti, annak este a vérnyomása normális, míg összehasonlítva azokkal a napokkal, amikor bent dolgozott, nem volt rendben, és szintetikus gyógyszerekkel kellett kordába szorítani. A klinikai kísérletek is azt bizonyítják, az infarktus megelőzése nem abból áll, hogy a veszélyeztetett személy fekszik mozdulatlanul az ágyon, és várja a megváltást. Az élet mozgás, de a mozgás a szívet kímélje, amellett pezsdítse fel a vérkeringést, így a szív koszorúerei nem szűkülnek be.

A negyedik pont az infarktus utáni időszakban a lelki megtisztulás. Akármennyire különösnek tűnik is, az ember csak akkor lehet igazán a csúcson életében, ha nem csak a természethez tér viszsza, hanem ahhoz is, aki a természetet teremtette. Miután rendbe hoztuk lelkiismeretünket, életünk jobb minőségűvé válik, körülöttünk minden békésebb lesz és harmonikusabb.

Ötödik pont a gyógyböjt, amit legalább hetente egyszer kell alkalmazni. Ezen a napon csak gyümölcsöt szabad enni, ősszel pl. szőlőnapot iktassunk be.

Hatodik pont a gyógymasszázs, amikor a karokat és a lábakat masszírozzuk kefével úgy, hogy egyszer meleg, majd hideg vizet engedünk arra a végtagra, amelyet éppen masszírozunk. Mit is csinálunk ezzel? Azt, hogy tornáztatjuk az ereinket, a meleg víz tágítja, a hideg víz összehúzza őket. Ehhez az izomlazító masszázshoz gyógynövénytartalmú krémet is lehet alkalmazni, mely kedvezően hat a szívre. Ilyen pl. a citromfű (nyugtatja a szívet), a galagonya (tágítja a szív koszorúereit), a sáfránybibe (ez a test-lélek-szellem szintjén olyan jótékony hatással van, olyan harmóniát biztosít, mintha nem is infarktus után lenne az ember). A kapor- és a sárgarépamag kivonatai tágítják a szívkoszorúereket, majdnem úgy, mint a nitroglicerin tabletta.

Hetedik pont a gyógyfürdők alkalmazása. Segítenek a szénsavas gyógyfürdők, a jódos vizek.

Nyolcadik pont a homeopátia. Az Aconitum készítményt akkor ajánlatos alkalmazni, amikor az infarktus után újból nehézségek jelentkeznek, mint pl. a szapora pulzus, sugárzó fájdalom a bal karba, a vérnyomás emelkedése, amit félelemérzet és erős szomjúság kísér. A homeopatikus készítmények közül nemcsak a sisakvirág alapanyagú Aconitum áll rendelkezésünkre (a sisakvirág latinul Aconitum napellus), hanem a hegyi árnikából készült Arnica D3, D4 és D6 potenciájú, valamint az aranytartalmú Aurum D4 és D6 potenciájú készítmény.

Kilencedik pont a szív körüli masszázs, amit gyógykrémekkel kell végezni. Naponta legalább egyszer masszírozzuk a szív tájékát körkörös mozgással, az ujjak begyével úgy, hogy a krémet folyton ráhelyezzük a szívtájékra. A sértetlen bőrön keresztül beszívódik a szívbe, ahol kifejti gyógyhatását, vagyis megnyugtatja a szívet, és tágítja a szív koszorúereit. Az ilyen gyógykrémek sáfránbibe-kivonatot és aromatikus gyógynövények kivonatait tartalmazzák.

Tizedik pont, olyan teákat iszunk, amelyek jótékonyan kiegészítik a szakorvos által felírt nitroglicerintartalmú tablettákat. Tehát senkit se késztessen arra semmi, hogy a gyógynövények miatt kihagyja az orvos által felírt gyógyszereit. A gyógynövények nem lépnek interakcióba a szintetikus gyógyszerekkel, vagyis a szívinfarktus utáni állapotban a beteg nem lesz ettől rosszabbul, csak jobb minőségű lesz az alapkezelés.

1. Kapormag – 1 evőkanálnyi mennyiséget kávédarálón ledarálunk, belekeverjük egy evőkanálnyi mézbe, és ezt egy nap alatt elfogyasztjuk. Ha nincs kapormag, helyettesítheti a sárgarépamag. Ezek a magok tágítják a szívkoszorúereket.

2. Galagonyavirág – 1 teáskanálnyi mennyiséget leforrázunk 2 dl vízzel, 15 percig hagyjuk ázni, leszűrjük, és naponta kétszer 2 dl-t iszunk. A galagonyavirágnak nagyobb adagolásban és hosszú távon sincs semmiféle mellékhatása. Hatóanyagai nemcsak hogy tágítják a szívkoszorúereket, de csökkentik a magas vérnyomást, és lelassítják a szapora szívverést. Kisebb frekvenciánál gazdaságosabban működik a szív, azaz nem fárad el, így jobban bírja a munkát.

3. A galagonya termése hasonlóan hat, csak dupla adagot kell belőle venni, azaz 1 evőkanálnyi mennyiséget, és nem forrázzuk, hanem 5 percig főzzük 2 dl vízben.

4. Fokhagyma – ahhoz, hogy a szívkoszorúér működését kedvezően befolyásolhassuk, igen sok fokhagymát kellene naponta megenni, ami főként az epebántalmakkal szenvedők esetében elképzelhetetlen. Az lenne a megoldás, ha pl. a férfiak már 35 éves kortól naponta elfogyasztanának 3 gerezd fokhagymát megelőzésként. Ez lenne az igazi infarktus- és magasvérnyomás-megelőzés, de segítenek a fokhagymakapszulák is (petrezselyem, fokhagyma van benne). Átjutnak a gyomron, úgynevezett enterosolvens réteg van rajtuk, azaz csak a belekben oldódnak (Garlic néven kaphatók). A fokhagyma tisztítja az ereket, csökkenti a koleszterinszintet. Naponta 2x 4-5 kapszula ajánlatos evés után.

Végezetül még egyszer tudatosítani kell, hogy az említett természetgyógyászati ajánlatok nem helyettesítik a szakorvosi ellátást, senki se hagyja ki a nitroglicerintartalmú vagy más hatóanyagokat tartalmazó szintetikus gyógyszereket. A természetes gyógymódok és gyógynövények viszont növelik a szervezet vitalitását és az infarktus kivédésére irányuló regenerációs folyamatokat.

Dr. Nagy Géza, természetgyógyász