Százéves az Ulysses

A bátor görög hőst egy Leopold Bloom nevű hétköznapi reklámügynök testesíti meg, feleségét, Pénelopét a csalfa Molly Bloom, fiukat, Télemakhoszt pedig egy művelt, ám a valóságtól elrugaszkodott széplélek, Stephen Dedalus. A regény egyetlen nap történéseit, illetve főleg Leopold Bloom bolyongását követi végig, bőven spékelve a főhős emlékeivel, benyomásaival.

Joyce párizsi kiadója, Sylvia Beach épp az író negyvenedik születésnapján kapta kézhez a nyomdából az első két példányt, és taxival vitte el az egyiket az akkoriban szintén a francia fővárosban lakó Joyce-nak. A regény egyik fejezete, (Nauszikaá) két évvel korábban jelent meg az amerikai The Little Review-ben, és hatalmas botrányt okozott – obszcenitási per indult a szerkesztőség ellen, a további fejezetek közlését letiltották. A kötetet 1922-ben Londonban is kiadták, ám a hatóságok több száz példányt elkoboztak és elégettek belőle. A botrány jó marketingnek bizonyult, a szöveget hamarosan németre, franciára, spanyolra is lefordították (első magyar fordítása 1947-re készült el). A modern irodalom klasszikusának tekintett Ulysses kultikussá vált.

A dubliniaknak pedig Joyce olyan, mint Kafka a prágaiaknak vagy Orhan Pamuk az isztambuliaknak. Sőt, még „olyanabb”, hiszen a regény valódi főszereplője maga az ír főváros – ahol az utóbbi száz évben egész szuveníriparág épült a Joyce-turizmusra. Annak ellenére, hogy az Ulysses azon könyvek egyike, amelyeket minden sznob megvesz, de kevesen olvassák el. Ez a mintegy ezer oldalas kötet ugyanis az évtizedek alatt kiérdemelte „az olvashatatlan regény” címet, aminek oka, hogy írója egy újfajta nyelvvel kísérletezett benne: a prózafolyammal, vagy tudatfolyammal, a valós események és a főhős agyában lejátszódó folyamatok sajátos vegyítésével.

Mi, magyarok talán nem is csodálkozunk azon, hogy a modern világirodalom klasszikusának magyar vonatkozásai is vannak. Leopold Bloom, ez a dublini zsidó, azaz a katolikus országban örök kívülállónak számító ember ugyanis szombathelyi származású, bizonyos Virág Lipót fia (az angol „bloom” szó jelentése „virágzás”), aki egy jobb élet reményében vándorolt ki Írországba.