Stephen King, a "horrorkirály" 65 éves

A Maine állambeli Portlandben született 1947-ben. Kétéves volt, amikor apja elhagyta a családot, ettől kezdve anyja nevelte őt és bátyját. Hétévesen megtalálta apja horror és sci-fi könyveit és - nem kis részben a rikító borító miatt - teljesen a műfaj hatása alá került. Első története 18 éves korában jelent meg Fiatal sírrabló voltam címmel, első "profi" novellája, Az üvegpadló két évvel később, 1967-ben látott napvilágot.

Maine állam egyetemén tanult, de egyetemistaként is dolgozott, és lázadt, tiltakozott a vietnámi háború ellen. 1970-ben végzett angoltanárként, egy középiskolában tanított, de az írással nem hagyott fel.

King élete 1973-ban változott meg, amikor a Doubleday Kiadónál megjelent Carrie című regénye. A telekinetikus képességekkel rendelkező lányról szóló mű kéziratát először kidobta, csak felesége bíztatására halászta ki mégis a szemétkosárból és fejezte be. A történetet az akkor még ismeretlen Brian De Palma filmesítette meg. A kedvező fogadtatásnak és a honoráriumnak köszönhetően King főállású író lett. Ezután egymás után jelentek meg tollából a műfaj immár klasszikussá vált darabjai: a Cujo, a Christine, a Tortúra és a leghíresebb, az 1977-es Ragyogás. Valamennyit filmre vitték, ám igazán nagy sikert csak a Stanley Kubrick által rendezett Ragyogás ért el Jack Nicholson tébolyult mosolyával. (Érdekesség, hogy maga az író elégedetlen volt a filmmel és elkészítette saját változatát, amely viszont megbukott.)

A hirtelen jött népszerűség hatására King lába alól kicsúszott a talaj, művei mintegy tíz évig a kábítószer és az ital hatása alatt születtek. Függőségéből végül terápia és családja segítségével lábalt ki.

A horror-írónak beskatulyázott King legambiciózusabb vállalkozása A setét torony című nyolcrészes sorozat, amelynek utolsó része idén jelent meg. A mű főhőse a harcos, aki rendíthetetlenül tör a metafizikai jelentést is hordozó torony felé. A kötetekben a sci-fi, a fantasy, a horror és a western elemei keverednek. King 1982-ben romantikus és már-már realista oldaláról mutatkozott be A remény rabjai című könyvével és ezt a vonalat folytatta 1996-ban A halálsoron - mindkét regényt Frank Darabont vitte filmre. A hetvenes évektől 1985-ös lelepleződéséig Richard Bachman álnéven is publikált, így kiadott legismertebb regénye a Sorvadj el.

King rendkívül termékeny író, saját nevén ötven regénye és több mint kétszáz elbeszélése látott napvilágot, több könyvet más szerzőkkel közösen jegyez. Művei sok ponton találkoznak egymással, nevek és személyek vándorolnak egyik könyvéből a másikba.

Az írót 1999-ben súlyos baleset érte, sétálás közben elütötték. Hosszú lábadozása után megvette a "bűnös" autót és ripityára törte.

King az írás mellett focizik, gitározik és énekel, miközben gyógyíthatatlan szembetegsége miatt a teljes vakság fenyegeti. Számos díjjal tüntették ki, 2003-ban megkapta a rangos Nemzeti Könyvalap életműdíját is. Az úgynevezett popkultúra első számú írójaként is szokták emlegetni. Könyvei évente négymillió példányban kelnek el, a jogdíjakból hatalmas vagyonra tett szert. Különcsége az autogramosztás terén is megnyilvánul: a rajongók csak egy internetes listára feliratkozva kaphatják meg aláírását.

King az e-könyvek piacán is népszerű, 2009-ben az Amazon Kindle e-könyv olvasójának piacra dobásához időzítették UR című regényének megjelenését: a mű főhőse Kindle olvasóján a másnapi újságot is tudja olvasni, és a jövendőbeli események bekövetkeztét kell megakadályoznia. King szerint a Kindle nem fogja helyettesíteni a hagyományos könyvet, viszont gazdagíthatja az olvasó életét.

(Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja.)