Sok szemmel a világra - kiállítás Erik Šille festményeiből

Jellegzetes kézjegyével Erik Šille már a Képzőművészeti Egyetemen kitűnt. Az „akrill nemzedék” egyik tagjaként indult a pályán. A társadalmi történésekre, múltunk, jelenünk komoly kérdéseire érzékenyen reagáló, bátor, leplezetlenül odamondó, humán értékekért kiálló, erősen karakteres festészetét idehaza és külföldön is ismerik és elismerik. Képeit a napi életből vett, valamennyiünket foglalkoztató információkkal tölti meg. Festményeinek koncentrált előterében bomlik ki látványként az esemény, a cselekmény, itt összpontosul a közlendő, amelyet Šille beszédes grafikai jelekkel, ismert ábrákkal is kiegészít. Több olyan motívum is található közöttük, amelyeket az internethasználatból, a virtuális kommunikációból ismerünk. Šille sajátos átírással alkotja meg a képein megjelenített mondanivaló résztvevőit, tehát a figurákat, köztük bizarr kisállatokat, képernyőről ismert rajzfilmek, mesék, reklámok szereplőit, vagy (esetenként eltorzított) emberi alakokat. Köréjük pedig közlékeny, szemléltető környezetet vázol. Az animáció, a képregénystílus, az ipari dizájn formavilágának és a popkultúra elemeinek eredeti ötvözésével, átalakításával hozza létre hőseit (antihőseit), és teremti meg a köréjük szőtt, konfliktusokkal teli helyzeteket, történéseket. E hibrid, összetéveszthetetlen vizuális nyelvet, amelyet Erik Šille megalkotott, használ és állandóan továbbfejleszt, az új kommunikációs csatornák bizonyos jeleivel, valamint szavakkal, szövegrészekkel is kiegészíti.

Az error című kiállítás már előkészületeiben is nagyon igényes volt, mert 2001-től napjainkig kíséri végig Erik Šille munkásságát, s ehhez az alkotásokat a Szlovák Nemzeti Galéria gyűjteményéből, valamint magángalériáktól és magángyűjtőktől kölcsönözték. A tárlaton nagyméretű akrillképek, továbbá rajzok és tanulmányok, valamint diorámák láthatók. A felsorolásból kiderül, hogy Šille térben is alkot: a eseménymegjelenítő kisebb makettek (diorámák) mellett egy nagyobb kiterjedésű mű is gazdagítja az anyagot. Ez a migrációra, az utazásra és az identitásmódosulásokra reflektáló kompozíció, egy hangkísérettel kiegészített objekt.

A tárlat az indulást bemutató néhány munka után főleg a 2011 és 2017 között született ciklusokból válogat. Erik Šille sorozatain zömmel társadalmi témákat dolgoz fel. A körülöttünk zajló eseményekre, folyamatokra, szokásokra (migráció, radikalizmus, fogyasztói szokások) reflektál ironikus hangnemben, igen gyakran provokatívan. Bármilyen témát fordít át Šille képi üzenetté, az alkotással, a képteremtéssel, a vizuális narrációval egyfajta kutatást végez: valaminek a keresésére kerekedik fel a művészet eszközeivel. „Valamit mindig keresünk, leginkább a boldogságot” – mondta a sajtóbejáráson. A boldogságkeresés nagy témakörével összefügg az utazás, a vándorlás, a migráció, egy jobb életkörnyezet keresése. A helyszínváltoztatás gyakori módja Erik Šille képein a vízi út, a vízen való haladás, átkelés.

Erik Šille folyamatosan alkot és újraalkotja, újraformálja – bővíti, gazdagítja – önmaga kódrendszerét. A kiállításon is nyomon követhető ez, illetve az, ahogy a korábbi sorozatokat jellemző pozitív színezés melankolikussá válik. Vannak művei, amelyeken a dinamikus kompozíciót dekoratív mező öleli körbe, festett tányérokról sajátosan átörökített virágmintázattal. De vannak monokróm hátterei is. A melankolikus vonalat képviselik az emberek közt szocializálódott galambokról készült képek, melyek szereplői több szemmel figyelnek a világra. E madarak karakterükben is közelítenek az emberhez: kenyérkaréjjal a nyakukon dölyfösek, mint a királyok.

Erik Šille karakán vizuális történeteiből a bennünket körülvevő, folyton változó realitásra eszmélhetünk rá.