Komárom. Idén először tartottak nyílt napokat a Selye János Gimnáziumban. Andruskó Imre igazgatóval a két nap során szerzett tapasztalatokról és jövőbeli terveikről beszélgettünk.
Sikeres nyílt napok
#Vas Gyula felvétele Komárom. Idén először tartottak nyílt napokat a Selye János Gimnáziumban. Andruskó Imre igazgatóval a két nap során szerzett tapasztalatokról és jövőbeli terveikről beszélgettünk.Milyen volt az érdeklődés a diákok, szüleik és tanáraik részéről?
December 3-án és 4-én 29 alapiskolából mintegy 130 diák és 60 szülő, valamint tanár látogatott el hozzánk, a Dunaszerdahelyi, a Nyitrai, a Vágsellyei, az Érsekújvári és a Komáromi járásból. Kustyán Ilona és Édes Erzsébet igazgatóhelyettesek felvázolták az iskola történetét, és beszéltek arról, milyen szellemiségben folyik az oktatás. Intézményünk három alappillérre épít: magas szintű tudást nyújtunk, erősítjük diákjaink nemzettudatát, és a mássággal szembeni toleranciára neveljük őket. Tájékoztatást nyújtottunk a felvételi követelményekről is. Nem kell felvételizniük azoknak, akiknek tanulmányi átlaga 1,38-nál jobb és valamelyik tantárgyi olimpia járási fordulóján az első nyolc között szerepeltek, vagy a Szép magyar beszéd és a Poznaj slovenskú reč versenyek járási fordulóján az első három között végeztek, vagy a Tompa Mihály Szavalóverseny országos döntőjében megszerezték az első három hely valamelyikét, valamint akik egyéni sportversenyeken országos szinten az első öt között végeztek. A részletes felvételi tájékoztató december 15-én jelenik meg honlapunkon. A diákok a nyílt napokon a tanítási órákon is részt vehettek és megismerkedhettek a szakkörök tevékenységével.A gimnázium évtizedeken keresztül természettudományi beállítottságú volt.
Természetesen hűek maradunk a hagyományhoz, emellett azonban igyekszünk igazodni az új igényekhez. Egy felmérés szerint ma a hazai munkáltatók 63 %-a várja el alkalmazottjától, hogy ismerjen legalább egy idegen nyelvet, 48 százalékuk igényel számítástechnikai ismereteket és csak a 3-4. helyen áll a főiskolai végzettség és a szakmai gyakorlat 46–46 százalékkal. Elsődleges feladatunk a diákok egyetemekre, főiskolákra való felkészítése. Ha azonban ez valamelyiküknek nem sikerül, akkor megfelelő nyelv- és informatikai ismeretek birtokában talán el tudnak helyezkedni. Egyébként végzőseink 82 százaléka folytatja felsőoktatási intézményben tanulmányait. Hány első osztályt indítanak jövőre a négyéves gimnáziumban?
Három osztályt nyitunk, de a jövendő elsőseink négy irányzat közül választhatnak: matematika-fizika, informatika, idegen nyelvek és alternatív osztály közül. Ez utóbbi nem a hírhedtté vált alternatív oktatást jelenti. Arról van szó, hogy 4.-ben csak négy kötelező tantárgy lesz, a többit maga választhatja meg a tanuló. Aki orvosi egyetemre jelentkezik, választhat további 4 óra biológiát vagy kémiát. Érdeklődés esetén bevezetnénk a latint is. Szeretném kiemelni, hogy iskolánkon német nyelvterületeken elismert középfokú német nyelvvizsgát tehetnek a diákok. Ön tagja a nyitrai kerületi iskolatanácsnak, amely a napokban ülésezett. Milyen problémákat vitattak meg?
A hatásköri törvényből kifolyólag jövő év június végén megszűnnek a járási és kerületi iskolatanácsok, helyüket július elsejével a községi, a középiskolák esetében pedig a megyei iskolatanácsok veszik át. Sajnálatos azonban, hogy a hatáskörök átruházásával egyidejűleg nem történt meg a fiskális decentralizáció. A jövő évre szóló költségvetés-tervezet 256 milliárd korona kiadással számol, ennek viszont csak 3-4 százalékáról, tehát 7-8 milliárd korona újraelosztásáról döntenek majd a megyék. A napokban iskolánkban előadást tartott Petőcz Kálmán, Szlovákia ENSZ nagykövete, aki arról is beszélt, hogy Svájcban az egyes kantonok a költségvetési öszszeg 40 százalékáról döntenek. Ettől még nagyon messze vagyunk. A jövő évi költségvetésből a Nyitrai kerület 3,8 milliárdot kér az oktatásügy finanszírozására. Ennek az összegnek 70–80 százalékát a bérek és a társadalombiztosítási díjak teszik ki, amelyek elosztása továbbra is a kerületi hivatal hatáskörébe tartozik. A középiskolák fejlesztésre, amelyről már a kerületi önkormányzat dönt, mintegy 130 millió korona jut, a működtetési költségek pedig további 400 milliót tesznek ki. Az említett 130 millióból kellene fedezni több mint száz középiskola beruházásait.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.