<p>„Mi van, ha a kiborgagy is képes saját tudatot teremteni, saját lelket magának? És ha igen, akkor mi különbözteti meg egy embertől?“ – teszi fel a millió dolláros kérdést a humán-kiborg hibrid Őrnagy Osii Mamoru 1995-ben készült, kultikussá vált animéjében. </p>
Scarlett Johansson dögös kiborgteste sem képes életet lehelni a cyberpunkba
A Páncélba zárt szellem (Ghost in the Shell, a továbbiakban GITS) eredete még korábbra nyúlik vissza, mégpedig Siró Maszamune 1989 és 1991 között megjelent mangájáig. A cyberpunk irányzat egyik alapműve olyan, az évek múlásával egyre kevésbé sci-fibe illő problémákat boncolgat, mint az ember és a gép közötti határ elmosódása, az emberi szellem és a létezés behatárolhatatlansága, illetve a mesterséges intelligencia öntudatra ébredése, s vele egy újféle létforma, az evolúció következő lépcsőfokának megjelenése.
Érdekes volt megfigyelni az anime élőszereplős filmadaptációjában, melyet a napokban mutattak be a hazai mozik, hogy az a hollywoodi szuperprodukció, amely a maga műfajában szintén kultikussá nőtte ki magát, és több szempontból is korszakalkotónak számít, hogyan hatott vissza az egyik ősképére, illetve annak 22 évvel későbbi újragondolására. Természetesen a Mátrixról van szó, amely ezer szállal kötődik a GITS-hez, ez a kölcsönhatás pedig ma is gyümölcsöző, csak éppen már fordított irányú. Ezért hasonlíthat az egyik jelenetben olyan kísértetiesen az Őrnagy mozgása Trinityjére, és ezért kaphat hangsúlyosabb szerepet a virtuális valóság és a virtuális tudat problematikája a 2017-es változatban. Ezzel nem is lenne gond, a filmadaptációk és remake-ek kusza hálózatában az információk oda-vissza vándorolnak, az egyes alkotások pedig kölcsönösen megtermékenyítik egymást. Hiányérzetünk inkább abból fakad, hogy ma már ez a műfaj, a cyberpunk nem igazán tud újat mondani. A problémák, melyeket érint, ma aktuálisabbak, mint valaha, de már nem hatnak a meghökkentés erejével. Mesterséges intelligencia, virtuális valóság már ma is létezik, az ember agyi és egyéb implantátumok nélkül is túlontúl elgépiesedett és gépfüggőve vált a 21. század elejére, az individuum pedig mindinkább háttérbe szorul és feloldódik az „egyesült hálózatokban”, vagyis egyfajta kollektív tudatban.
[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"270717","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"1500","style":"width: 600px; height: 450px;","title":"Az 1995-ben készült anime plakátja","typeof":"foaf:Image","width":"2000"}}]]
Magával a filmmel egyébként semmi gond nincs, a látvány, a hangulat beszippant, a sztorit az animéhez képest jóval közérthetőbbre formálták, Scarlett Johansson pedig minden előzetes fanyalgás és hisztéria ellenére kiválóan teljesít az emberi aggyal és páncélozott testtel felvértezett dögös kiborg szerepében, aki két öldöklés között el-elmereng azon, valójában mennyire is tekintheti magát embernek emlékek és identitás nélkül. Nemcsak az alaptéma, hanem az anime több kultikus jelenete is visszatér a filmben, igaz, rendre más kontextusba ágyazva, a történet ugyanis teljesen máshová fut ki, mint az eredetiben. Inkább tisztelgés, mint szolgai másolás – ez a jó remake titka, és a filmadaptáció ennek maradéktalanul eleget is tesz. Az élőszereplős változat egyaránt élvezhető az anime rajongói és azok számára is, akik most találkoznak először az Őrnaggyal és ezzel a furcsa, noirral átitatott, disztópikus miliővel.
[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"263432","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]
Amellett, hogy a GITS remake-je felvillant néhány eredeti ötletet is – átélhetjük például, milyen érzés, amikor meghekkelik az ember agyát –, sajnos nem ad meggyőző választ arra a kérdésre, hogy a 80-as, 90-es években hódító cyberpunknak van-e még egyáltalán létjogosultsága. Az is kétséges, hogy a 21. század elején, a részben megvalósult cyberpunk korában az ilyen látvány- és akcióorgiákra építő blockbustereken túl a műfajban született alkotások számíthatnak-e még tartós érdeklődésre. A válaszhoz talán közelebb kerülünk a műfaj másik nagy klasszikusa, a Szárnyas fejvadász folytatásának bemutatója után. Reneszánszról azonban még korai lenne beszélni, hiába röppent fel a napokban a hír, hogy a Mátrix is újabb epizóddal (remake-kel?) térhet vissza. Filmadaptációk és folytatások nem teremtenek kultuszt, és a legritkább esetben adnak hiteles választ az elődök által felvetett kérdésekre. Igaz ez a Páncélba zárt szellemre is.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.