A rendszerváltozás után számos új közgazdasági fogalommal és kifejezéssel ismerkedtünk meg, ilyen például a samostatne zárobkovo činná osoba (SZČO). Amint az a szlovák elnevezésből is kitűnik, bizonyos, önálló kereső tevékenységet folytató magánszemélyek tartoznak ebbe a kategóriába.
Samostatne zárobkovo činná osoba
A vonatkozó szlovákiai jogszabályok taxatíve felsorolják, milyen tevékenységek sorolhatók a samostatná zárobková činnosť fogalma alá (megjegyzem, a felsorolt tevékenységek nem mindenütt azonosak), s ezek között az egyéni vállalkozás csak az egyik. Rajtuk kívül ún. samostatne zárobková činná osobá-nak minősülnek a szellemi szabadfoglalkozásúak (ideértve pl. bizonyos kamarák tagjait), az egyéni gazdálkodók, a betéti és közkereseti társaságok tagjai stb. Nem csodálkozhatunk tehát, ha lapjaink e kifejezést különbözőképp0en fordítják magyarra, pl.: önmagukat foglalkoztatók, önfenntartó személyek, önfoglalkoztató vállalkozók. Ha a samostatne zárobkovo činná osoba magyarországi megfelelőjét keressük, az európai uniós jogszabályokat, azok magyar (és szlovák) fordítását, illetve e jogszabályokat feldolgozó szakmai publikációkat kell átnéznünk. Ezekből kitűnik, hogy az EU hatályos dokumentumaiban előforduló self-employed terminust a magyarországi anyagokban önfoglalkoztató-nak fordítják, s az újabb munkaügyi és társadalombiztosítási anyagokban is így szerepel. Egyébként Magyarországon főképp az ún. kényszervállalkozók kapcsán folyik vita erről a jelenségről, s jelenleg csak egy törvény definiálja az önfoglalkoztató fogalmát, mégpedig úgy, hogy az egyéni vállalkozókat nem sorolja ide – szemben a szlovákiai gyakorlattal. Az Európai Unióban azonban nincs általánosan kötelező önfoglalkoztató fogalom, az egyes tagállamok maguk jelölik ki az általuk e kategóriába tartozónak minősített tevékenységi köröket, foglalkozásokat. Az angol nyelvű nemzetközi dokumentumok a self-employed fogalmat – melyet szlovákra a samostatne zárobková činná osoba kifejezéssel, magyarra pedig az önfoglalkoztató szóval fordítanak – nem egy sajátos jogviszonyként határozzák meg, hanem olyan összefoglaló kategóriaként, amelybe minden olyan munkavállaló beletartozik, aki bármiféle munkáltatótól független, nem bérből és fizetésből él, jövedelemszerző tevékenységet pedig saját felelősségére folytat. Az elmondottakból következik, hogy alapvető fogalmi jegyeik azonossága okán a samostatne zárobkovo činná osoba magyar megfelelőjeként nyugodtan használhatjuk az önfoglalkoztató szót, még ha az ide sorolt tevékenységek köre országonként (és jogszabályonként) nem fedi is egymást.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.