RÖVIDEN

Pozsony. Idén eddig 131 szlovák állampolgár hunyt el külföldön. Közülük a legtöbben, 63-an a szomszédos Csehországban, tízen Németországban haltak meg. A lakosság által közkedvelt Horvátországban, Nigériában, Kínában, a Dél-afrikai Köztársaságban vagy Kenyában egy-egy személy esett áldozatul. Juraj Tomaga, a külügyminisztérium szóvivője szerint a halálesetek leggyakoribb okaként a közlekedési balesetet vagy a fulladást jelölik meg. (SITA)

Fizetjük a NATO új székházának építését

Pozsony. Előzetesen mintegy 8 millió euróval kellene 2012-ig hozzájárulnia Szlovákiának az új NATO-székhely felépítéséhez – áll a külügyminisztérium által tárcaközi egyeztetésre bocsátott javaslatban. Hazánk a szervezethez való csatlakozáskor kötelezte magát az építkezés támogatására. A tervezet szerint a költségek 60 százalékát a védelmi, 40 százalékát a külügyi tárca állná. Idén 60 ezer eurót juttatnánk a NATO-nak. (SITA)

Mikuláš Dzurinda kemény harcra számít

Pozsony. Sok nehézségre és kemény harcra számíthat a koalíció a választásokat megelőző időszakban – véli Mikuláš Dzurinda miniszterelnök. Szerinte a feszültség egyre növekszik, a gyengébb jellemű politikusok saját érdekükben szükségét fogják érezni, hogy populista beszólásokkal kígyót-békát kiabáljanak majd egymásra. Dzurinda ugyanakkor hiszi, a koalíció elég erős ahhoz, hogy elfogadja a 2006-os költségvetést. (SITA)

Kárpótolni kellene az 1968-as áldozatokat

Pozsony. Csehszlovákia 1968. augusztus 20-ától 1991. június 27-ig tartó megszállása szlovákiai áldozatainak kártérítését javasolja Robert Kaliňák, a Smer képviselője. A honatya szerint Csehországhoz hasonlóan Szlovákiának is kárpótlásban kellene részesítenie a harcokban elhunytak rokonait és az akkori sebesülteket. Halálozás esetén egymillió koronás, a súlyos sérülteknek és az erőszak áldozatainak 500 ezer koronás, egyéb esetekben pedig 100 ezer koronás anyagi jóvátételt javasol. A juttatások elkülönítésére Kaliňák szerint 75 millió koronára lenne szükség. (SITA)

Közmunkát is végezhetnének az elítéltek

Pozsony. Fegyházbüntetésen kívül akár közmunkára is lehetne 2006. január 1-jétől ítélni az enyhébb bűncselekményeket elkövető személyeket. Az igazságügyi minisztérium kényszermunkára kötelező büntetés-végrehajtásról szóló jogszabálytervezetéről szerdán tárgyal a kormány. A fogva tartottak legkevesebb húsz órát dolgoznának havonta; a munkát az eltávozásuk idején végeznék el. A kényszermunkát az új büntető törvénykönyv szabályozza: azon elítélteket érintené, akiket legfeljebb ötéves szabadságvesztéssel sújtottak. (TASR)