Ritmusba zárt titkok

A műsor nagy sikert aratott nyáron az Avignoni Fesztivál off-programjában. Most már tudjuk, miért.A magyarul Finomhangolást jelentő cím többértelműséggel ruházza fel az előadás. A cím egyrészt a folyamatos tökéletesítés eredményeképpen létrejövő összhangra utal a zene és a mozdulatnyelv között. A tánc vizuálisan lekottázza – olykor szó szerint mozdulatokkal leskálázza – a zenét, mely attól válik figyelemreméltóvá, hogy megőrzi egyenjogúságát, és ezáltal eldönthetetlen, hogy a táncosok-e azok, akik karmesterként vezénylik a vonósnégyest, vagy épp fordítva, a zene lüktetése és íve határozza meg a koreográfiát. Az előadás műfaji megnevezése, a koncertkoreográfia is e két, elvont eszközökkel operáló nyelv közti harmóniát és kölcsönösségen alapuló kapcsolatát hivatott érzékeltetni. A szerepek felcserélésének játéka – hol a zenész próbálja ki magát néptáncosként, hol pedig a táncosok lépnek fel kórusként/kórusműként – a zene és a tánc műfaji határainak az összemosását segíti elő. A táncosok teste nemegyszer hangszerré, mozdulataik pedig hangjegyekké és dallamokká válnak, melynek legérzékletesebb példája, amikor egy férfitáncos a hangszert jelképező tokot simogatja, érintésének hatását azonban a színpad másik oldalán álló nő testi reakcióin látjuk.Nemcsak a zene és a tánc, hanem a múlt és a jelen, a klasszikus és a modern értékek közti finomhangolásra is kapunk példát. A jelmezek, melyek Szűcs Edit munkáját dicsérik, a hagyományos népviseletet a modern divattal ütköztetik: míg a hagyományokat tükröző ruhák harsány színeikkel élénkséget sugároznak, a jelenkor fekete és szürke színű viseletei nyomasztóan hatnak. Az előadás zenei világában a Haydn-féle vonósnégyes épül be a népzenébe, a népdalok pedig a slam poetry modern költészeti stílusával kerülnek párhuzamba. Az est egyik legizgalmasabb pontja, amikor Horváth Kristóf – Színész Bob – szavainak ritmusára születik ugyanolyan tánclépéseket tartalmazó koreográfia, mint korábban a népzenére. Nem utolsósorban pedig a koreográfiában is a különböző korok és értékek összecsiszolódását látjuk a klasszikus és a modern társas-, nép- és a kortárs tánc elemeinek felhasználása révén. Az előadás minden egyes hangzó és látható eleme arról a nézetről árulkodik, hogy a régi kor eszméinek és a hagyományőrzésnek ma is létjogosultsága van, ahhoz azonban, hogy a hagyomány és a hozzá kapcsolódó értékek ne muzeális tárgyként hassanak, finomhangolásra van szükség. Erre a finomhangolásra törekszenek a táncosok, akik időről időre szoborrá merevedve állnak a színpadon elhelyezett emelvényeken, ám szerencsére élettelenségük csak pár pillanatig tart. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"254570","attributes":{"alt":"","author":"Somogyi Tibor felvétele","class":"media-image","height":"363","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Bár az előadásnak nincs konkrét története, a kifejező mozdulatok révén kirajzolódni látszanak bizonyos képek az erőszakról, illetve a hagyományos férfi- és női szerepekről. E téma kibontásához vitathatatlanul tökéletes terepet nyújt a néptánc, melyben a táncosnők sokszor csupán mellék-, a férfiakat kiszolgáló, segítő szerepben tűnnek fel. Az elnyomás gesztusa ott rejtőzik a férfiak összes mozdulatában, például a támaszkodásban, a női karok és derekak durva megragadásában és erőteljes magukhoz húzásában, miközben a csapásolások pofonokra, a lábemelések pedig rúgásokra emlékeztetnek. Az erőszak absztrakt és konkrét ábrázolása váltakozik az egyes jelenetekben: amikor a férfi a női testet jelképező hangszertokot cirógatja és mögötte egy arcát alapozó nőt látunk kivetítve, csak sejteni véljük, hogy a nő az erőszak nyomait próbálja eltüntetni sminkjével, viszont abban a jelentben, amikor a férfitáncos vad csapkodásba kezd, már konkrétan látjuk az erőszak nyomait a női testen, mely heves rángatózásba kezd, végül a földre roskad. E jelenet után már az erőszak elfedésének egyértelmű jeleként válik értelmezhetővé a nők napszemüveg-viselése. Elmondhatjuk: a Finetuning sikere a néptánc jelen idejűvé tételének, izgalmas megoldási kísérleteinek (például a kezek koreográfiájának) és a különböző műfajok (például a slam poetry és a népzene) ötvözésének köszönhető.ANTAL KLAUDIA A FINOMHANGOLÁS BUDAPESTI BEMUTATÓJÁNAK VISSZHANGJA