Reggae és más finomságok a tónál

A megnevezésből mára kikerült a reggae szó, hogy a szervezők kevésbé érezzék megkötve a kezüket a válogatásnál. Rokon műfajok is teret kapnak, például az évek alatt világossá vált, hogy a hiphopra is van igény ezen a rendezvényen. A közönségszavazásokon például rendre kiderül, hogy a legtöbben a Cypress Hillt szeretnék látni a fesztiválon. De belefért már a kínálatba az Asian Dub Foundation, a Pendulom vagy a magyarországi BeshODrom, amely köztudottan nem reggae-t játszik.

Az Uprising immár közép-európai viszonylatban is rangosnak számít, a fellépők zöme ugyanis az abszolút élvonalból kerül ki. Körülbelül tizenöt ezer látogatót várnak az ország minden részéből. Sőt, mivel közel az osztrák és a magyar határ, és egyik oldalon sincs hasonló kezdeményezés, a rendezvényt a régió legnagyobb reggae-fesztiváljaként lehet hirdetni. Ráadásul a helyszínen víz mellett lehet sátorozni, egész napos fürdési lehetőséggel. Szóval, ha Pozsony vezetése imázsfilmet szeretne csinálni az idegenforgalom növelése érdekében, az Uprisingot is ajánlom beletenni.

A roots-tól az electro-dubon és a dancelallon át a ska-ig számtalan stílus hallható idén is, mindegyiknek az a bizonyos jellegzetes lüktetés az alapja, amely napfényt varázsol a lelkekbe.

Az idei legfontosabb headlinerek az Inner Circle, Julian Marley és Gentleman, aki bebizonyította, hogy nem csak tősgyökeres jamaikai zenészek értenek ehhez a műfajhoz. Otto Tillmann néven született Kölnben, és a reggae iránti elkötelezettségét jól mutatja, hogy 18 éves kora óta rendszeresen ellátogat Jamaikába. Zenei karrierje a Freundeskreis nevű német hiphopzenekarral indult, aztán DJ-ként egyre mélyebben ásta magát Bob Marley munkásságába, és felvette a Gentleman művésznevet. Mellesleg egy luteránus lelkipásztor fia, vallásos érzülete pedig dalaiban is gyakran megmutatkozik. A reggae legvidámabb stílusát, a dancehallt műveli.

Bob Marley majdnem egy tucat gyereke közül hatan lettek zenészek, és mindannyian fontos szereplői a műfajnak. Talán Ziggy Marley a legtehetségesebb közülük – őt az idei Pohoda fesztiválon láthattuk – és Julian ragaszkodik leginkább édesapja stílusához, a roots-hoz. Érdekesség, hogy Julian Marley mellett egy másik legenda, Peter Tosh fia, illetve Bunny Wailer unokaöccse, Andrew Tosh is fellép a pozsonyi fesztiválon. Andrew amellett, hogy sikeres dalszerző és előadó (eddig hét albuma jelent meg), polgárjogi aktivista is.

Az Inner Circle zenekart a jamaikai Lewis fivérek alapították 1968-ban. Olyan slágereket tettek le az asztalra, mint a Sweat (A La-La-La-La-Long), Games People Play, vagy a Bad Boys. Vállaltan mainstream reggae-t játszanak, olyannyira, hogy néhány dalukban pop-elemek is megjelennek. Sokan a reggae AC/DC-jének tartják őket, mivel egy frontemberváltás után nemcsak megismételték, hanem túl is szárnyalták korábbi sikereiket. A jelenleg öttagú együttes csaknem harminc stúdióalbumot készített, a legnagyobb slágereket tartalmazó válogatás, az Everything is Great 2014-ben jelent meg. Tavaly kezdték a fennállásuk 50. évfordulóját ünneplő világturnét, amely a nagy sikerre való tekintettel idén is folytatódik – ennek keretében érkeznek végre Pozsonyba.

A szintén jamaikai Lee „Scratch” Perryt aligha kell bemutatni a reggae-rajongóknak. Olyan élő legenda érkezik Pozsonyba, immár második alkalommal, aki a műfaj királyával, Bob Marley-vel is dolgozott együtt, mi több, a hetvenes évek elején a kezdő Marley az akkor már kiadótulajdonos Perry produceri tevékenysége és barátsága révén szárnyalt a már ismert magasságokba. Szóval ez a nyolcvankét éves, Grammy-díjas zenész és producer örökre beírta nevét a reggae és a dub történetébe, nemcsak alkotóként, hanem a műfaj elterjedésében és fejlesztésében végzett munkája okán is. Pozsonyban egy másik legendával, az electro-dub producer Mad Professorral közösen lép fel.

A Skatalites zenekart találóan csak a jamaikai Beatlesként emlegeti a sajtó. Nem kisebb dolog fűződik a nevükhöz, mint egy új stílus, a ska megteremtése. A születés időpontja 1963-ra tehető, azóta szinte megállás nélkül turnéznak, és bár az eredeti felállásból már csak páran tagjai a zenekarnak, a Skatalites így is utánozhatatlan. Calypso- és dzsessz-elemekkel tarkított lüktető, vérbő zenéjükre mindenki garantáltan táncra perdül.

Hamisítatlan roots reggae várható a Mighty Diamonds nevű énektriótól, a szép harmóniák mestereitől, akik a-capella, azaz zenei kíséret nélkül is gyakran énekelnek. A rasta vallás megszállott követői és népszerűsítői, interjúikban gyakrabban beszélnek lelki dolgokról, mint zenéről. Olyan slágerek fűződnek a nevükhöz, mint a Pass the Kutchie, a Right Time, a Master Plan, az I Need a Roof vagy az Africa. 1969 óta változatlan felállásban működnek, és azelőtt is jól ismerték egymást, hiszen osztálytársak voltak.

Helyszűke miatt csak néhány fellépőt tudtunk most kiemelni a kínálatból. Több színpadon zajlik majd a buli, és lesznek nappali programok is, illetve idén először külön fellépőhelyet kapnak a pályakezdő hazai zenekarok. A fesztivál hatására ugyanis egyre többen kezdik el nálunk művelni ezt a műfajt.