Nem reális az új katatörvény betartása, érvelnek a művészek

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése szerint, mely a magyar könyvpiac több mint 90 százalékát fedi le, az iparágban dolgozók döntő többsége szabad szellemi foglalkozású katás vállalkozó. „Értelemszerűen az írók, költők, szerkesztők, illusztrátorok, könyvtervezők, grafikusok, tördelők, műfordítók nem magánszemélyek, hanem könyvkiadók megbízásából dolgoznak, keresik kenyerüket, bevételeikből tartják el gyerekeiket, családjukat” – írják a közleményben. „Csak a nagyobb cégek tudnak főállásban alkalmazni szerkesztőket, tördelőket, de munkaviszonya írónak, műfordítónak szinte soha nincs. Szellemi szabadfoglalkozást űznek.”

Nyílt levelet adott ki a Magyar Színházi Társaság, melyet az érintett minisztereknek és államtitkároknak címeztek. A levélben a színházi szakma nevében szólalnak fel, bár, azt írják, „a probléma szinte az egész magyar kulturális szcénát érinti: színészeket, táncosokat, látványtervezőket, színház- és filmrendezőket és a filmgyártás nagyjából valamennyi dolgozóját, írókat, fordítókat, újságírókat.” Úgy fogalmaznak, „nem életszerű” az az elképzelés, hogy a ezek a személyek katás vállalkozóként magánszeméllyel kössenek munkaszerződést.

A Music Hungary Szövetség, mely a magyar zeneipart és az ehhez kapcsolódó és támogató tevekénységeket végző művészeket és vállalkozásokat tömöríti, szintén kiadott egy közleményt. „A meglévő adózási formák közismerten nem felelnek meg az alkotóknak és a kreatív iparban dolgozóknak, hiszen ők projektalapon végzik a munkájukat”, érvelnek, nem pedig munkaviszonyban végzik a tevékenységüket. A szövetség kiemelte, összefognak ezért a kreatív ipar többi képviselőjével, hogy megoldást találjanak a problémára, és az egyeztetéseket már meg is kezdték.