Megmentik a következő 500 évre Leonardo remekművét

Oscar Farinetti, a vállalat vezetője a műalkotás megőrzésével kapcsolatos tervet a múlt héten jelentette be egy milánói rendezvényen Dario Franceschini kulturális miniszter társaságában.  A restaurációs munkák mellett megtisztítják a levegőt a milánói Santa Maria delle Grazie kolostor refektóriumában, ahol a remekmű található. A kolostor mikroklímájának szabályozásával nemcsak a freskó időtállóságát javítják, hanem azt is lehetővé teszik, hogy ezután több látogató csodálhassa meg a művet.  [[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"273915","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"1224","style":"width: 600px; height: 450px;","title":"Az apszis Donato Bramante munkája, a reneszánsz stílus jegyeit hordozza","typeof":"foaf:Image","width":"1633"}}]] Eddig egyszerre legfeljebb 25 látogatót engedtek be a freskóhoz, és mindenki csak 15 percet tölthetett a remekmű előtt, tehát a látogatási időben mintegy 1300 ember tekinthette meg naponta, ráadásul jó előre kellett jegyet foglalni. A korlátozások miatt eddig évente legfeljebb 400 ezer ember tekinthette meg a reneszánsz zseni egyik főművét.  A restaurálásra és a levegőcsere megújítására 1,2 millió eurót költ a kulturális minisztérium, ezt egészíti ki az üzlethálózat kerek 1 millió eurós támogatása. A különleges szűrőrendszer beépítésével Leonardo halálának 500. évfordulójára, 2019-re készülnek el. Az új szellőzőrendszer napi 10 ezer köbméter levegő cseréjét teszi lehetővé a jelenlegi 3500 köbméterrel szemben. A vállalat azt is bejelentette, hogy a múzeum bezárása után különleges, szakértők által vezetett túrát szervez, amelyek résztvevői 50 percig láthatják a freskót, ezekre az üzletlánc világszerte meglévő fiókjaiban lehet regisztrálni.  [[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"273916","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"2304","style":"width: 600px; height: 450px;","title":"A Santa Maria delle Grazie temlomot és domonkosrendi kolostort 1466-ban kezdte el építtetni Milánó hercege, Francesco Sforza","typeof":"foaf:Image","width":"3072"}}]] „Az utolsó vacsora sérülékeny műalkotás, amit számos alkalommal restauráltak az elmúlt 500 év alatt. Azonban ez lesz az első olyan restaurálás, amely további 500 évre garantálja fennmaradását” – jegyezte meg a kulturális miniszter. Valójában az eredeti alkotásnak már csupán egy nagyon kis része érintetlen. Da Vinci életrajzírói szerint már néhány évtizeddel a mű születése után „megrongálódott” a kolostor levegőjének nedvessége miatt és amiatt, hogy száraz falra festette a művész. További károkat okoztak benne a félresikerült restaurálási kísérletek, és a szövetségesek bombázása is kárt tett benne a második világháború alatt. A híres falfestmény egyébként még mindig számos titkot rejt, bár többet már megfejtettek a kutatók. Legutóbb például a ruhákon levő drágakövek bibliai jelentését elemezte egy olasz kutató. „Igen valószínű, hogy Leonardo személyes értelmet adott a freskóra festett drágaköveknek, a viselőjüket jellemző erényeket asszociálva mindegyikhez” – magyarázta Elisabetta Sangalli. A Jézus ruháján látható smaragd Sangalli magyarázata szerint a béke hozója és az újjászületés szimbóluma, Szent János öltözékét gyémánt díszíti, ami „világos utalás a szeretett apostol fénylő spiritualitására és tiszta szívére”. [[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"273917","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"1511","style":"width: 600px; height: 398px;","title":"Bejárat a Santa Maria delle Grazie kolostor refektóriumába, ahol Leonardo remekműve található","typeof":"foaf:Image","width":"2276"}}]] A Montreali Egyetem teológiai karának kutatói korábban a „felszolgált” fogásokat vették górcső alá. „Azt a kérdést tettük fel magunknak, hogy miért pont ezeket a fogásokat választotta Leonardo da Vinci, mivel ezek nem felelnek meg a Bibliában leírtaknak. Miért pont kenyeret, halat, sót, citrusféléket és bort látunk az asztalon. S miért borult ki a sótartó pont Júdás előtt, vagy hogy miért kelesztett kenyeret fogyasztott Jézus és a tizenkét apostol?” – mondta a kutatásokat irányító Olivier Bauer. Mint a kanadai kutatók rámutatnak, a kiömlő sót általában rossz előjelnek tekintik. A halnak is szimbolikus jelentősége van. Természetesen a legegyszerűbb magyarázat, hogy Jézus élete java részét a Genezáreti-tó mellett töltötte, s apostolait is a helyi halászok közül választotta ki. Nem lehet viszont pontosan megállapítani, hogy heringet vagy angolnát ábrázolt Leonardo a freskón. Némely szakértő szerint a művész szándékosan csempészett némi kétértelműséget az ábrázolásba. Az angolna olaszul aringa, amit könnyű összetéveszteni az arringával, vagyis indoktrinációval (befolyásolt tanítással). A heringet Észak-Itáliában rengának nevezik, ami egyben vallástagadót is jelent. Az olasz kulturális tárca vezetője annak a reményének adott hangot, hogy Az utolsó vacsora restaurálása más vállalkozókat is arra ösztönöz majd, hogy közreműködjenek kulturális projektek finanszírozásában.  Az utóbbi években számos híres olasz műkincs renoválását végezték magánadományok segítségével, ebben főleg a luxusdivatszektor járt elöl. Egy biztosítótársaság a múlt héten jelentette be, hogy a velencei Királyi kertek (Giardini Reali) rendbehozatalát finanszírozza, a Gucci divatház pedig néhány nappal korábban vállalta, hogy újjávarázsolja a firenzei Boboli-kertet. (MTI, ú)