Magyarországon az állam után a Sziget költi a legtöbbet kultúrára

Tény, hogy a Hajógyári-szigeten nem fér el több ember, napi 90 ezer fő hatalmas tömeget tud képezni az ösvényeken, a főutcán és a színpadok előtt. A fesztivál fő szervezője is úgy véli, nincs értelme a méretek további növelésének, mostantól a finomhangolásra kell helyezni a hangsúlyt. Azaz a kényelem és a szemkényeztető látvány fokozására.

[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"243828","attributes":{"alt":"","author":"MTI","class":"media-image","style":"width: 600px; height: 409px;","title":"Színes festékport szórnak egymásra a \"Color Party\" résztvevői a nagyszínpad előtt","typeof":"foaf:Image"}}]]

Több mint fesztivál

A Guardian tudósítója szerint, aki az egész nyarat fesztiválokon tölti – úgyhogy van összehasonlítási alapja –, a Sziget minden más európai fesztiváltól különbözik. Ez a rendezvény a zene, a színház, a látványelemekben is jelen lévő képzőművészet, a csatangolás és szórakozás izgalmas, eklektikus keveréke. A zene tehát csak egy alkotóeleme a Sziget-feelingnek. Ezt igazolni látszik az a tény, hogy a heti bérletek már április óta jól fogytak, amikor még egyetlen igazán komoly húzónevet sem jelentettek be a szervezők. Azaz sokan megelőlegezték nekik a bizalmat, és elsősorban a hangulat miatt választották ezt a rendezvényt. Nekik a Sziget több annál, hogy elcsíphetik kedvenc zenekaraikat. Európa tele van fesztiválokkal. Hollandiából, Olaszországból vagy Franciaországból senki sem fog azért Budapestre utazni, hogy megnézze ugyanazokat a sztárokat, akiket odahaza is láthat. Ezeket a fiatalokat főleg a maratoni hosszúságú, hétnapos kikapcsolódás vonzza. Sokan úgy érzik, itt mindent szabad, egy hatalmas ugrálóvárnak tekintik a fesztivált, és ki sem mozdulnak a városba. Mások viszont napközben felfedezik Budapestet. Olyan britekkel is találkoztam, akikre a Terror Háza volt a legnagyobb hatással a hét alatt, a Modigliani-kiállítás is belefért a programjukba, de magyar néptáncot is tanultak a Szigeten.

[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"243829","attributes":{"alt":"","author":"MTI","class":"media-image","height":"409","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"600"}}]]

Kultúrköztársaság

A fesztivál növekvő méreteit demonstrálja, hogy már évek óta annyi sör fogy itt, amennyit egy átlagos falusi kocsmában tíz éven keresztül szopogatnak el a helyiek. Annyi pizzaszelet, hogy Dunaszerdahely vagy Rimaszombat teljes lakosságának elég lenne ebédre. Annyi kolbász, amennyit 70 átlagosan fejlett disznó súlya nyom. És annyi üdítő, mintha Kassa összes lakosa két-két literes palackkal megivott volna.

2012-től egyébként a hivatalos fizetőeszköz a feltölthető fesztiválkártya. Ezzel teljesen készpénzmentes lett a Sziget, ami világviszonylatban is egyedülálló és sikeres kísérlet volt.

Bármilyen furcsán hangzik is: ma Magyarországon az állam után a Sziget költi a legtöbbet kultúrára. A rendezvény összköltségvetése 5 milliárd forint, ennek 10-12 százalékát teszi ki a fellépők gázsija és a programokra fordított pénz, de még ezzel is megelőzi a Budapesti Tavaszi Fesztivált vagy a Művészetek Völgyét.

A Sziget ma már az országimázs része, ha úgy tetszik, élő hungarikum. De az sem véletlen, hogy a műsorfüzetnek itt útlevélformátuma van, amelybe a benti „bevándorlási hivatalban” fotót is tetethet magáról a fesztiválköztársaság polgára. A szervezők ezzel is szeretnék hangsúlyozni, hogy a Sziget egy állam az államban – egy héten át. Ez a hely mindig is a toleranciáról, a békés egymás mellett élésről szólt. Helye van itt a Magic Mirror sátornak, a roma kultúrának, idén pedig a határok és a menekültek kérdéskörével foglalkoztak több helyszínen is, sokféle formában. A civilek is folyamatosan képviselik magukat, közel 100 nonprofit szervezet sátorozik évről évre a fesztiválon.

[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"243830","attributes":{"alt":"","author":"MTI","class":"media-image","height":"400","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"600"}}]]

Budapest befogad

A magyar főváros pedig mára nemcsak, hogy befogadta a sokáig csak zajszintnövelő tényezőnek tekintett rendezvényt, hanem szimpatikus módon együtt él vele. A HÉV-szerelvények 24 órán át járnak, a 4-es és a 6-os villamosok éjjel sűrűbben közlekednek a körúton, és a Margit híd budai hídfőjénél angolul mondják be, hogy itt kell átszállni a fesztiválra tartó HÉV-re. Mindenütt tájékoztató táblák, térképek, nyilak, Sziget-zászlók a belvárosi lámpaoszlopokon, különböző kedvezmények – a fesztiválkarszalaggal érkezőknek fürdőkben, múzeumokban, romkocsmákban, sőt a MÁV-járatokon is. Mosolygó jegyellenőrök. Buszjárat a reptérről a fesztivál bejáratáig. Szóval tényleg le a kalappal, Budapest jelesre vizsgázott ebből a szempontból.

A fesztiválozókról pedig elmondható, hogy szemfülesebbek lettek, kihasználják a lehetőségeket, szívesen portyáznak a városban, növelve a turizmusból származó bevételeket. Az óbudai Auchan környéke például vidám piknikövezetté alakult át. Napközben népes csoportok ültek a fűben, és fogyasztották mindazt, amit a szigeti árakhoz képest negyedannyiért vethettek meg a hipermarketben. A kereskedők pontosan tudják, mit kínáljanak akciós áron a Sziget fesztivál idején, és az üzlet szemmel láthatóan virágzik ilyenkor. A környékbeli hamburgeresek, kebabosok is nonstop nyitva tartottak, és sokan a HÉV-ről is leszállnak egy-egy kiadós, olcsó kajálás vagy egy 300 forintos literes sör kedvéért.

A budapesti taxisok renoméjának azonban nem tett jót az az eset, amely órák alatt bejárta a sajtót. Egy ír fesztiválozót megvert egy taxisofőr, miután a fiatalember vonakodott 25 ezer forintot fizetni az Óbudai-sziget – Margitsziget távért. Egy másik taxis pedig úgy csalt a menetdíjjal, hogy nemes egyszerűséggel egy 1-est ragasztott a 280 forint/km fix díjszabást jelző szám elé. A magukat turistának kiadó ellenőrök tízből hét esetben találtak valami problémát a szigetes fuvarokkal.

Odabent azonban a hét nap alatt béke honolt, nem történt atrocitás, kevesebb volt a lopás, sátorfosztogatás, és komolyabb orvosi esetről sem számoltak be az ügyeletesek. Arról már nem szól a statisztika, hogy a sátorozók közül hányan érkeztek haza erős megfázással a szerda hajnali égszakadás után.